A szerek évszázados titka: Őrség

Az Őrségről elsőre mindenkinek a dimbes-dombos romantika jut eszébe hófehérre meszelt régi parasztházakkal, diófákkal, apró muskátlis ablakokkal. Az ország nyugati felében, illetve a szlovéniai Muravidéken elterülő tájegység azonban sokkal több ennél: olyan sokrétű kulturális, gasztronómiai kalandot is kínál az idelátogatóknak, amelyet mindenkinek át kell élnie egyszer.

TRAVELZONA_oRSEG_34

Kalandozás a múltban

A felfedezőutunkat megtehetjük gyalog vagy biciklivel, egy biztos: a mesébe illő tájban nem fogunk csalódni. Az Őrségre az ún. szeres településszerkezet  jellemző, amelynek a kialakulása egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Eleink őrálló vitézeket telepítettek erre a vidékre határőröknek, akik a domboldalakon, folyók, patakok mentén telepedtek le családonként. Egy-egy szeres település kb. 5-10 szerből áll, a házcsoportok gyakran több száz méterre helyezkednek el egymástól, de az is előfordul, hogy csupán néhány teleknyi rész választja el őket.

TRAVELZONA_oRSEG_29

A házcsoportok közelében annak idején belterjesen művelt földek feküdtek. Az építkezésre általánosan jellemző volt az U-alakú, ún. kerített háztípus, amelynek eredeti, szép példáját ma is megcsodálhatjuk Szalafő-Pityerszeren. Máshol ez a fajta építkezési mód csak rekonstrukció formájában látható. A három vagy négy oldalról körülkerített épületegyüttesben a família lakrészén kívül istálló, ólak, kamra, műhely szolgálta a gazda és családja életét. Fedett helyiségben csak a borjakat és a malacokat tartották. A többi jószágnak, mint pl. a szarvasmarhának az udvaron volt a helye.

TRAVELZONA_oRSEG_19

Mivel a szereket nem kímélték a zsiványok portyázásai, az U-alakú házak elejét idővel védelem céljából lezárták. Fontos része volt az őrségi háznak az emeletes kástu, amelyben a család és a jószágok élelmiszerkészletét tárolták. A kástut távolabb építették a háztól, mert gyakoriak voltak a szereken a tűzesetek, és ha az élelmiszer megsemmisült, a család földönfutóvá vált. Az emeleti kástuba létrán lehetett feljutni. Fenn tárolták pl. a szalonnát, sonkát, húsféleségeket, míg a földön lévő bödönökben babot, kölest, más szemes terményt tartottak. A ládákban, kópicokban az aszalt gyümölcsök kaptak helyet. A kástu mellett állt a tóka, amely az agyagos talajba ásott, vízzel teli gödör volt, és az állatok számára szolgált itatóvízként.

 TRAVELZONA_oRSEG_17

Hadak útján az Őrség szívében: Őriszentpéter

A vidék központi települése, az Őrség „fővárosaként” is emlegetett, hét dombra épült, kilenc szerből álló Őriszentpéter. Területén egykor a Zala jelentős átkelőhelye volt, a római időktől fontos út vezetett át rajta. A várost először a 13. század végén említik a források, lakói akkor szabad határőrök voltak.

travelzona_Orseg_44

Román stílusú templomát 1230 körül emelték, később gótikus stílusban építették át. Az épületet a török időkben bástyákkal, sáncokkal, árokkal erődítménnyé alakították át, azonban ma már csak a templomkertben látható sáncárok utal az épület egykori védelmi funkciójára. A középkori templom falát nemcsak belül, de kívül is freskók díszítették, ezeknek nagy része elpusztult, csupán a déli falon tekinthetünk meg egy töredéket.

TRAVELZONA_oRSEG_40

A város régi templomától megéri sétát tenni a Városszer nyugati felében álló késő barokk református templomhoz is, amelyet a 18. század végén építettek. Szószéke és az orgonaház provinciális copf stílusban készült. A 2005-ben városi rangot kapott településen található a Szikszai Edit Helytörténeti Gyűjtemény, ami a református templommal szemben lévő művelődési ház emeletén kapott helyet.

A kiállításon a helyi honismereti anyaggal ismerkedhetünk meg közelebbről. Őriszentpéterre egész évben érdemes ellátogatni, mert olyan vendégváró rendezvények kapcsolódnak a településhez, mint például pünkösdkor a Virágzás Napjai művészeti fesztivál, június utolsó hétvégéjén az Őrségi Vásár, augusztusban a Hétrétország, azaz a szerek és porták fesztiválja, vagy októberben a Nemzetközi Tökfesztivál.

TRAVELZONA_oRSEG_10

 

Barangolás a portákon: Szalafő

Őriszentpéter után nem illik kihagyni az Őrség településrészét, a mindössze 8 km-re fekvő Szalafő Pityerszerét sem. Annál is inkább, mert itt található a méltán híressé vált Őrségi Népi Műemlékegyüttes.

TRAVELZONA_oRSEG_3

Aki szeretne elmélyülni a vidék építkezési stílusában, a használati tárgyak kultúrájában, az egykor itt lakó emberek életében, az mindenképp keresse fel. Az U-alakú háztípuson, kástun és tókán kívül itt található a terület legrégebbi épülete, a zsúpfedeles Csordás-ház is, amely pusztán egyetlen helyiségből ál, puritán berendezése a kémény nélküli tűzhellyel az alapvető életfunkciók ellátását biztosította. A műemlékegyüttes területén járhatjuk be az ’Élet a kaszálógyümölcsösben’ című tanösvényt is, ahol bepillanthatunk a kaszáló gyümölcsös kialakulásának történetébe, illetve használatába, megismerhetjük az értékes, ősi őrségi gyümölcsfajtákat, valamint a ház körül élő és búvóhelyet találó állatokat.

 

TRAVELZONA_oRSEG_7

Aki a barangolás után kíváncsi rá, hogyan készül a vidék egyik népszerű finomsága, a tökmagolaj, illetve milyen kézi szerszámokat, földi munkához való gépeket használtak eleink, azok térjenek be a csörgőszeri Jakosa portára. A pálinkakóstolás és főzés szerelmesei se maradnak élmény nélkül: Szalafőn van pálinkafőzde is, ahol a jó kisüsti pálinkák titkaiba avatják be az érdeklődőket.

 

Tudtad?

Az Őrségben ma számos portán megkóstolhatjuk előzetes bejelentkezéssel a vidékre jellemző változatos és laktató őrségi ételeket. Az őrségi ember általában levessel kezdte az étkezést, ha nehéz földmunkákat végeztek, akkor pl. tápláló kaszáslevest készítettek. Emellett fontos fogás volt többek között a köleskása, kukoricakása, hajdinakása is, mivel mindenféle ehető magot felhasználtak a táplálkozáshoz. Jellemzően sok a tej és a tejföl az Őrségben (annak idején minden gazdaságban legalább 1-2. tehenet fejtek), ezért gyakran fogyasztottak tejfölös- és tejleveseket is.

 

A TravelZona ajánlja:

Jó hír azoknak, akik gyerekkel tervezik az őrségi kiruccanást, hogy a települések bejárásán kívül számtalan tanösvény kínálatából is válogathatunk. Ilyen például a ’Szala menti tanösvény’, ahol a Zala-patak mentén élő állatokkal és növényekkel ismerkedhetünk meg közelebbről. Páratlan élményeket kínál a híres szőcei ’Tőzegmohás láprét tanösvény’, amely a láprét különleges élővilágát, és az őrségi rétek kezelését mutatja be a látogatóknak. Csalogató a neve a ’Réti orchideák tanösvénynek’ is, amely Kétvölgy község környezetének élővilágát, valami a falu kulturális értékeit tárja az érdeklődők elé.

TRAVELZONA_oRSEG_13

Akik komolyabb bakancsos talpalásra vágynak, azok kerekedjenek fel, és meg se álljanak Kercaszomorig, az Őriszentpéter-Dávidháza-Öreg-hegy-Kercaszomor útvonalon. A túra kb. 18 km, átlagos kondícióval teljesíthető, és olyan látnivalókat kínál Kercaszomoron, mint pl. a református templom, a híres, tölgyfából faragott 19. századi református harangláb, a Kerca-patak menti kaszálórét az öreg kocsányos tölgyekkel, illetve a patak élővilágát bemutató ’Fürge cselle-tanösvény’. Kercaszamoron vezet keresztül a híres nemzetközi Szent Márton-zarándokút is.

TRAVELZONA_oRSEG_21

Úgy időzítsük az őrségi látogatást, hogy a 2012 óta működő termelői piacra is eljussunk, amely Őriszentpéteren a sportpálya melletti parkos területen található. A piac kínálatában megtalálhatók a házi készítésű szörpök, sajtok, méz, tökmagolaj, növényi olajok (dió, mogyoró, mák), húsok, lekvárok, befőttek. A piac minden szombaton 7.00-12.00-ig van nyitva, de júniustól szeptemberig szerdánként is várja a vendégeket.

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

Térkép: