Eger – A vár, amit nem védtek hiába

Aki valaha olvasta az Egri csillagokat, az biztosan kedvet kap az egri vár felfedezésére, de ha fogalmunk sincs arról, ki volt Jumurdzsák, akkor is megéri felkerekedni Egerbe egy kreatív élményekkel kecsegtető, barangolós várlátogatásra.

travelzona_Egri_var20

Népek, hadak országútján  

A longobárdok történetírója, Pál deák feljegyzése szerin az első vár építését a gepidák kezdték meg, akik a 6. század közepén érkeztek az egykori Pannónia területére. Őket később az avarok igázták le, akik a várat feltehetőleg földvárrá alakították át. Egyes kutatók véleménye szerint a honfoglaláskor mélyen a földben fekvő vár falainak vastagsága legalább két méter volt, négy bejárattal, kör alaprajzú bástyákkal. Ezt a várat később újjáépítették, és Szent István király idejében feltehetőleg erődítmény védte a püspöki palotát és az egri székesegyház épületeit.

travelzona_Egri_var22

Az épület azonban nem élte túl a tatár dúlást: 1241-ben az idegen hadak a várossal együtt elpusztították. Más szakemberek véleménye szerint Egernek a tatár pusztítás előtt nem volt vára. IV. Béla csak a tatárok elvonulása után adott engedélyt Lambert püspöknek az építkezésre, amely a 13. század végére befejeződött, de a kunok újra feldúlták az épületet. A várat először a 14. század végén említi egy korabeli oklevél, amelyben püspöki várként szerepel, míg a15. század elejéről egy bizonyos Sebestyénről adnak hírt a krónikák, aki a vár hadnagyaként teljesített szolgálatot.

travelzona_Egri_var13

Személyes tragédiák árnyékában

A vár a későbbi századokban többször gazdát cserélt. Az első fontos építkezés Varkoch Tamás várkapitány nevéhez fűződik, aki Az 1540-es évek elején Alessandro da Vedano tervei alapján látott hozzá a vár csinosításához. A Szép-bástyán megépült a Töltés vagy Szentély-bástya, illetve tőle nem messze a Sándor-bástya. A várat várárokkal szelték ketté. Elkészült a déli falon lévő új kaput védő Varkoch-torony, az észak-nyugati sarokban a Tömlöc-bástya, és a nyugati oldal kivételével az elővédmű.

travelzona_Egri_var29

A vár további bővítését a legendás várkapitány, Dobó István kezdeményezte, aki a vár nyugati oldalán megépíttette többek között a híres Dobó-bástyát. A vár Gárdonyi Géza által megörökített híres ostroma 1552. szeptember 11-én kezdődött. A mindössze kétezer fős várvédő csapat hősiesen küzdött a harmincszoros török túlerővel szemben, akik végül 39 nap eredménytelen ostrom után feladták a küzdelmet. Dobót – akit alaptalan vádakkal az ostrom után négy évvel börtönbe zártak, majd a szökése után felségsértéssel vádoltak meg – a regény egyik népszerű figurája, Bornemissza Gergely követte a várkapitányságban, aki nemcsak a regény lapjain bizonyította rátermettségét: rögtön hozzálátott a vár helyreállításához.

travelzona_Egri_var31

A munkát azonban nem tudta befejezni: egy meggondolatlan ütközetben Eger mellett a törökök elfogták, és Konstaninápolyba hurcolták, ahol Ahmed basa bosszúból felakasztatta. A 16. században külföldi mesterek bevonásával elkészült például a Gergely-bástya, megépültek az aknafigyelő folyosók, a vár kazamatái, az ágyútermek és az ún. Setét-kapu.

travelzona_Egri_var32

A törökök nagy álma 1596-ban teljesült, amikor III. Mohamed seregei három hetes ostrom után elfoglalták a várat. Az öröm azonban nem tartott sokáig, mert közel száz évig tartó török uralom után Rusztem pasa kénytelen volt átengedni a várat a Doria János őrgrófnak. A vár néhány évszázados hányattatás után, a 20. század közepén a város kezelésébe került. Az épület több évtizedig tartó régészeti feltárását Kozák Károly régész kezdte meg az ötvenes években, majd 2013-tól az ásatások újra elkezdődtek.

travelzona_Egri_var17

Titkos átjáró a múltba

Hála az utóbbi évek európai uniós támogatással megvalósult turisztikai attrakciós fejlesztéseinek, ma kreatív bemutató- és rendezvénytereken tehetünk lebilincselő időutazást a magyar történelem egyik legtanulságosabb korszakába. Így újult meg például a Szép-bástya, vagy más néven Kálvária-domb, amely a vár legmagasabb pontja, tetejéről egyedülálló kilátás nyílik a városra és a Bükk lankáira.

travelzona_Egri_var34

Az ún. Törökkert, avagy kapuvédő bástya – amelyet még a főbejárat védelmére emeltek a törökök a vár 1596-os elfoglalás után – ácsolt gyilokjárót kapott, a bástya belsejében pedig térszinteket alakítottak ki, amelyek kültéri programokkal várják a látogatókat. Különleges élményt nyújt a Kazamata, amely a fejlesztés legfontosabb eleme volt, és három új kiállítást is megtekinthetünk benne. Itt olyan szakaszokat nyitottak meg a szakemberek a közönség előtt, amelyeket idáig nem voltak látogathatók. Ilyen a felső kaszárnyaterem, vagy a titokzatos aknafigyelő folyosó, amely a 420 évvel ezelőtt omlott be a törökök ostromakor.

travelzona_Egri_var15

Aki igazán különleges élményre vágyik, az ne hagyja ki a programból annak a hátsó kertnek a felfedezését, ahová a Kazamatán és a Törökkertből indulva egy titkos ajtón át juthatunk, és a Dobó utca 12. szám alatt lévő ház mögött található. Az itt működő Várműhelyben és Apródiskolában a gyerekek egész biztosan találnak kedvükre való elfoglaltságot.

travelzona_Egri_var19

Ha a sétát máskorra halasztanánk, akkor vegyük az irányt a Kazamata interaktív, multimédiás elemekkel feldobott kiállításai felé, amelyeken megtekinthetjük a Székesegyház építésének történetét, de bepillanthatunk a törökkori vár harcászati és várépítészeti titkaiba is. Aki mindig kíváncsi volt arra, hogy mi az igazság mindabból, amit Gárdonyi Géza papírra vetett, az a felső kaszárnya teremben végre hiteles források alapján tájékozódhat a témában az Egri csillagok – regény és valóság című kiállításon.

travelzona_Egri_var10

 

Tudtad?

A várvédők győzelmét a korabeli krónikás, Tinódi Lantos Sebestyén örökítette meg először históriás énekében.

A Gárdonyi Géza regényéből készült Egri csillagok című film csatajeleneteit a Pilisborosjenő környéki hegyekben forgatták. Ma is itt áll az egykori díszletvár. A film rendezője Várkonyi Zoltán volt.

Az Egri csillagok az egyik legnézettebb film Magyarországon. Kb. 18 millió ember vásárolt rá jegyet a mozikban.

Az egyik legnépszerűbb magyar regényt 18 nyelvre fordították le, és Törökországban is nagyon kedvelik.

 

Eger: macskaköves romantika

Képgaléria:

« 1 A 2 »