Boldog Özséb-kilátó a Pilis-tetőn

A Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján, a 756 méter magas Pilis-tetőn áll a különleges – egy gigantikus őslény bordáira emlékeztető – faszerkezetű Boldog Özséb-kilátó. A közel 20 méter magas kilátót arról a Boldog Özsébről nevezték el, aki a XIII. században a térségben élő remetéket maga köré gyűjtve alapította meg az egyetlen magyar férfi szerzetesrendet, a pálosok rendjét. Érdemes elzarándokolni a kilátóhoz, tetejéből ugyanis páratlan kilátás tárul elénk a pilisi tájra.

travelzona_Boldog_Ozseb_kilato24

Az egyedi kialakítású kilátó fifikás megálmodói egy „hamvába halt” magányosan ácsorgó geodéziai torony „kaffkai” átváltoztatásával alkottak maradandót. A kilátó tervezője, Koller József Ybl-díjas építészmérnök és csapata a hajdani torony kör alakú betontömbje köré fabordás szerkezetű építményt emelt. Az épület különlegessége, hogy a fabordák ízlésesen elrejtik az alattuk megbújó – a környezetből kirívó – betonbehemótot. A kilátó „fakérge alatt” falépcsőkön emelkedhetünk a magasba, a pilisi fák lombkoronája fölé.

travelzona_Boldog_Ozseb_kilato12

Lépésről-lépésre haladva egyre szélesebben tárul ki előttünk a világ, a Vörösvári-medence és a Budai-hegység képében.

travelzona_Boldog_Ozseb_kilato17

A kilátó tervezésekor arra is figyeltek, hogy a hajdani betontorony „megemelésével” új tetőszintet alakítsanak ki, amelyet csak a vasbeton magon keresztül lehet elérni. Erre azért volt szükség, hogy a korábban itt tevékenykedő meteorológiai megfigyelő és amatőr rádióállomás mérőműszereit biztonságban tudhassák a szakemberek.

travelzona_Boldog_Ozseb_kilato26

A Pilis-tetőn a szocializmus érájában katonai bázis működött, amelynek elhagyatott romjai – történelmi mementóként – mind a mai napig a kilátó közelében éktelenkednek.

travelzona_Boldog_Ozseb_kilato1

Minden út a Pilis-tetőre vezet…

A kilátót több irányból is megközelítheted, s szerencsére, kizárólag csak gyalogosan.

A Két-bükkfa-nyeregtől a zöld jelzésű (kereszt, sávjelzés, háromszög) turistautakon, vagy

Pilisszentkereszt, illetve Pilisszántó felől a piros, zöld, valamint a zöld háromszögjelzésű túraútvonalon.

travelzona_Boldog_Ozseb_kilato4

 

Kik azok a pálosok?

 Hazánk legtöbb középkori kolostorromja a Pilisben található, mivel a Magyar Pálos Rend alapítása ehhez a régióhoz köthető. A Pálos Rend alapítása Özséb esztergomi kanonok nevét fémjelzi, aki 1246-ban hat társával együtt elvonult a Pilis erdőibe, s az ott talált barlangokban – Kesztölc-Klastrompuszta, Pilisszentlélek térségében – remeteként élték életüket. Később felépíttették a Santa Crux (Szent Kereszt) nevű monostort. Ekkorra már a Mecsek, a Bakony, a Börzsöny és a Mátra erdőségeit is „birtokba vették”, több pálos-ház is alakult. Szent Özséb szerzetes társai 1262-63-ban rendalapítási kérelemmel fordultak IV. Orbán pápához. A pálos szerzetesrend hivatalos elismerésével azonban 1308-ig kellett várni, hiszen V. Kelemen pápa csak akkor engedélyezte a rend létrehozását.

travelzona_Boldog_Ozseb_kilato31

 

A Boldog Özséb-kilátó közeléből lévő túracélpontok:

 Pálos kolostorrrom (Pilisszentlélek)

Pilisszentkereszt (ciszterci kolostor)

Kesztölc, Klastrompuszta (pálos kolostor)

Szent Özséb-barlang
Ariadne-barlangrendszer

Ősi-barlang

Indikációs-barlang

Zsivány-sziklák

Som-hegyi Turistaház

Fekete-hegyi Berda József Kulcsosház

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

Térkép:


forrás: parkerdo.hu