Az aussiek földjén, a didgeridoo nyomában

Ausztrália a világ legkisebb kontinense, ezzel együtt a világ legnagyobb szigete. A kontinensnyi országot joggal nevezhetjük a ”leg”-ek országának. Sokszínűségéről, változatosságáról, természeti- és kulturális kincseiről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.

travelzona_Ausztralia19

A Budapest – Sydney távolság több mint 16000 km és még a mai kor repülőcsodáival is végeláthatatlannak tűnik az utazás. A Kuala Lumpur-i félórás tankolási szünet alatt viccesen arra gondoltam, hogy az 1956-os melbourne-i olimpiáról néhány magyar sportoló biztosan azért nem tért haza, mert nem vállalták még egyszer a 24 órás repülőút gyötrelmeit (természetesen az igazi okot mindenki jól ismeri a magyar történelemből).

Mi tagadás, a repülőn volt idő elolvasni a fontosabb információkat Ausztráliáról.

De ha az ember elcsigázva, meggyötörve a landoló airbusból megpillantja Sydney öblök által darabolt látképét felhőkarcolóival a tündöklő napsütésben, hirtelen elfelejti az út összes fáradalmát.

travelzona_Ausztralia40

A megérkezésemet követő órákban gyakran kapkodtam a ciripelő hangjelzésre beállított mobilkészülékem után, sejtve, hívásom van vagy sms érkezett, de mindig „becsapottnak” éreztem magam, ugyanis a helyi kabócák és más bogarak – európai fülnek nem megszokott hangjai – tréfát űztek belőlem. Így kikapcsoltam három hétre a mobilom…

Utazásom az itteni idő szerint télre, az ausztráliai évszakok szerint pedig nyárra esett. Sydneyben átélni a szilvesztert, különleges élményt nyújtott.

travelzona_Ausztralia49

A város már január 30-án felbolydult méhkasként, lázasan készülődött a másnapi szeánszra, de a forgatagot paradox módon mégis, az ausztrálokra oly jellemző fegyelmezettség uralta. Senki nem petárdázott sem szilveszterkor, sem újév első óráiban, hanem „jól nevelve” szemlélte a fokhagymagerezdre emlékeztető operaház kupolái mellől és a Harbour-hídról érkező pazar tűzijáték fénycsóváit és a csodálatos metropolisz esti fényszínházát.

 

A kontinens a 10. és a 39. déli szélességi kör között található, területének egyharmada a ráktérítőtől északra, a trópusi éghajlati övben, kétharmada pedig attól délre, a mérsékelt éghajlati övben helyezkedik el.

 

Sydney

Új-Dél-Wales állam fővárosa Sydney, a maga 4 millió lakosával és 2103 km2-nyi területével Ausztrália legnagyobb és egyik legszebb fekvésű városa. Ez az első európaiak által alapított település.

James Cook Endavour hajóján 1770-ben érkezett a kontinens déli partjaihoz és az Új-Dél Wales nevet adta a felfedezett vidéknek.

Port Jacksonba, azaz a későbbi Sydneybe a XVIII. században fegyenctelepeket hoztak létre, ugyanis az amerikaiak a függetlenségi háborúk után nem fogadtak több bűnözőt, így Anglia ide és Tasmániába transzportálta az elítélteket.

Sydneyben nem szabad kihagyni a királyi botanikus kertet, ahol soha nem látott növényritkaságokon csodálkozhatunk a felhőkarcolók tövében, a város szívében. Új-Dél-Walesben a tenger felől érkező páradús levegő lecsapódik a hegyekben, s ezzel az eukaliptusznak, a banksianak és a páfrányféléknek teremt ideális feltételeket.

A tengeri akváriumban viszont láthatunk platypust (kacsacsőrű emlőst), ami az echidnával (hangyászsün) a világ utolsó olyan kloákás ősemlősei, amelyek tojásokat raknak, de kicsinyeiket szoptatják.

travelzona_Ausztralia12

Sydneyben szinte kötelező a Fishmarket (halpiac) élményével gazdagodni, ahol mindenféle tengeri herkentyűt beszerezhet az ember. Helyben készítenek finomabbnál finomabb polipot, zöldkagylót, rákot stb. csak a fogyasztásnál kell vigyázni, hogy a rendkívül szemtelen sirályok meg ne dézsmálják eledelünket.

A QVB, vagyis a Queen Viktoria Building a város legpatinásabb bevásárlóközpontja, mely híres órájával és belső kialakításával építészeti remekműnek számít.

Érdekes volt megfigyelni, hogy a méltán nemzeti jelképpé váló operaház minden napszakban más-más arcát mutatja felénk, attól függően hogyan süt rá a nap.

A Harbour-hidat pedig a vállalkozó szellemű turista 165 AUD-ért meg is mászhatja.

Az ausztrálok „szabálytisztelete” végigkísérte egész utunkat. Az autóúton, pl. ahol 100km/h sebességgel lehetett haladni, senki nem ment még 120km/h-val sem.(Ausztráliában a nyilvántartott személygépkocsik száma kb. 11 millió darab). A kompnál nem tolongtak az emberek, a parkokban, botanikus kertekben nem hagytak maguk mögött szakajtónyi szemetet, és sorolhatnám még a sok irigylésre méltó viselkedési megnyilvánulást.

travelzona_Ausztralia8

Az ausztrálok, vagy aussiek rendkívül nyitottak, barátságosak és sportkedvelő emberek. Nem véletlen rendeztek már földrészükön több olimpiát is, és minden évben külön kihívást jelent a vitorlázók szerelmeseinek a Sydney-Hobart jacht- verseny, amely a nem veszélytelen, olykor viharos erejű Bass-szoroson vezet át Tasmánia fővárosába, Hobartba.

A Sydneytől két órás vonatúttal elérhető a három nővér sziklacsoportosulásról híres Kékhegység, ami nevét onnan kapta, hogy az eukaliptusz leveleinek párolgása nyomán felszabaduló anyagok kékes színre festik a tájat.

A szilveszteri pezsgőzés után indult a „nagy utazás”, melynek célja az volt, hogy három hét leforgása alatt a lehető legtöbb színterét ismerjük meg e ámulatba ejtő földrésznek.

Első állomásunk Melbourne volt, a hat szárazföldi állam közül a legkisebb, Viktória állam fővárosa.

Melbourne-ben ’de ja vue’ érzés lett úrrá rajtunk, mert a város épületeivel, városképével megpróbálta lemásolni Sydneyt, csak egy kicsit szerényebben kiadásban.

 

 Great Ocean Road, Phillip-Island

Egy kiadós városi séta és mély alvás után másnap kocsit béreltünk és elindultunk a már nagyon várt Great Ocean Road felé. Meglepően könnyű volt megszokni az angol örökségből maradt „fonák” közlekedést, s élvezetet nyújtott a kanyargós, gyönyörű tájon való vezetés. Ennek ellenére nem haladtunk túl gyorsan, mert a páratlan szépségű óceánpart megannyi meglepetéssel szolgált.

travelzona_Ausztralia50

A 12 Apostol sziklaképződmények felé haladva számos érdekes partszakaszt „fedeztünk fel”: hol a homok rakódott úgy le az óceán szélén, mintha az aboriginal művészet legjobbjai alkották volna e csodát, hol meg más különleges sziklaképződményeknél kapkodtunk fényképező után.

travelzona_Ausztralia51

Az Otway nemzeti park kedvéért tettünk egy kis kitérőt, amit már csak azért sem bántunk meg, mert egy rövid egészségügyi szünet keretében felpillantva az egyik fára, egy koalát vettem észre, amint vakarózott a napsütésben. Úgy látszik a terület kedvenc eukaliptuszaival szolgált, ugyanis e válogatós macika a 600 féle eukaliptuszból csak 27 fajtát fogyaszt. A közkedvelt „ausztrál szimbólum” nevét az őslakóktól kapta, ami annyit tesz, „nem iszik”, bár ez nem teljesen igaz.

A nemzeti parkot elhagyva, pedig majdnem egy kenguru ugrott a kocsink elé, de mindketten ügyesek voltunk, így mindenki megúszta a malőrt.

S hogy a kengurut miért is hívják kengurunak, arról van egy anekdota: Cook kapitány Ausztráliába érve megkérdezte a vezetőjétől, hogy mi a neve ezeknek az ugrálós mókás állatoknak. „Kenguru” hangzott a válasz. Cook beszámolt szerte a világban erről az erszényesről, s csak később derült ki, hogy a kenguru az őslakosok nyelvén annyit tesz – nem tudom.

Elkényeztetett minket a természet, mert kis idő múlva már a Melba Gully esőerdő 300 éves fáin és páfrányain csodálkozhattunk, de katarzisként aznapra kétségkívül a 12 Apostol szolgált.

Ezek a monumentális sziklaképződmények régen a szárazföld részét képezték, de az óceán kíméletlen viharai, hullámai leválasztották őket az összefüggő szárazföldtől, és csak a legellenállóbb részek dacolnak ma is az óceánok ostromával.

travelzona_Ausztralia32

Lenyűgöző látvány a szemnek végigpásztáznia e „büszke” szirteken, melyeket a nép természetesen különféle nevekkel – The Arch, The Grotto, Broken Head, London Bridge, The Blowhole – ruházott fel.

Viktóriában még érdemes megnézni a páratlan szépségű Phillip-Islandot, ahol mi éppen a költési időszakot „fogtuk ki”, és szemtanúi lehettünk, hogyan etetik a sirályok a kicsinyeiket. E terület valóságos paradicsom a fókák, pingvinek, és tengeri madarak számára. A sziget egyik valóságos parádéja, amint este 21 óra körül a pingvinek kijönnek az óceánból – ahol 14-16 órán át élelmet kerestek -, és odatotyognak földbevájt, homokos gödreikbe. (Ott jártunkkor este kilenckor már lázasan nézegettük az óránkat, és tényleg 21,03kor jöttek is az első pingvinek)

A sziget közelében emelkedik ki a The Nobbies, a Seal Rock, és a Pyramid Rock, amelyek szintén ideális életteret kínálnak a tengeri állatoknak és madaraknak.

Visszatérve Melbourne-ben leadtuk a kocsit és a Quantas légijárat már a fellegekbe is repített – csodás élmény így is átélni Ausztráliát –, hogy néhány óra múlva északon érezzük a realitások talaját talpunk alatt.

 

Litchfield

Az ausztrál táj igen változatos, az északi területeken nedves, trópusi éghajlat az uralkodó.

Darwinban füllesztő a meleg és nagy a páratartalom, mi is csak vánszorogtunk a botanikus kertben, ahol pedig igazán akadt látnivaló.

Darwinból néhány órát utaztunk terepjárón, s máris a vízeséseivel, úszásra alkalmas tavaival, az édent mintázó Litchfield nemzeti parkban voltunk. Elbűvölő látni, hogy a parányi, szorgos termeszek, milyen kőkemény – és olykor 4-5 m nagyságú – termeszvárakat építenek.

travelzona_Ausztralia29

A márciustól októberig tartó esős évszakban a terület ártérré alakul, s víz borítja Litchfield vöröslő földjét. Ilyenkor még látványosabb a Wangi Falls, Tolmer Falls vagy a Florence Falls, ha egyáltalán megközelíthetők.

travelzona_Ausztralia17

Külön élményt jelentett a Baley-i folyóban úszkálni a sziklaformációk között, amelyek kis medencéket, természetes kádakat hoztak létre. Lubickolás után vettük észre, hogy egy varánusz dézsmálja a hátizsákjainkat.

 

Kakadu nemzeti park

A 20.000 km2-nyi területű Kakadu nemzeti park 250 km-re keletre fekszik Darwintól. Útban a park felé megálltunk az Adelaide folyónál, ahol életem egyik legnagyobb élményében volt részem, amikor a vízen, kis lélekvesztőn himbálózva megláttuk az első krokodilt.

travelzona_Ausztralia4

Ezek a csodálatos élőlények az őshüllők leszármazottjai, s a rendszertani fejlődés során gyakorlatilag mit sem változtak. Megkülönböztetnek sósvízi krokodilt „Saltie” és édesvízi krokodilt. A sósvízi akár 7 méterre is megnő, és igencsak agresszív, az édesvízi példányok „Freshie” 2-3 m-ek és sokkal „barátságosabbak”. Itt a folyón gyönyörködhettünk a halászsas és más ragadozó madár vadászásában. Úgy éreztük magunkat, mintha a National Geographic filmkockái válnának valóra szemeink előtt.

travelzona_Ausztralia21

Az őslakosok területen lévő nemzeti park a világörökség része. Tévednek, akik azt hiszik, a park a kakadukról kapta a nevét. Az itt élő egyik őslakos törzset nevezték kakadunak, és innen vezethető le a név is.

Itt megtalálhatók köves, sziklás, esőerdős területek, vízesések, mocsaras lápok, amiknek köszönhetően rendkívül változatos ökoszisztéma alakulhatott ki. Állat- és növényvilága lenyűgöző színkavalkádot mutat. Látható itt – a már említett – krokodil, de dingó, kakadu, papagáj, kenguru, óriás leveli béka stb..

Az őslakosok – a dingók elől védve állataikat -, létrehoztak egy három államot keresztülszelő u. n. dingókerítést, amely a maga 9656km-vel a föld leghosszabb kerítése (négyszer hosszabb, mint a kínai nagy fal).

Az északi rész, az Arnhem-fennsík az őslakosok területe, akik az emberiség egyik legősibb civilizációját mondhatják a magukénak. A parkban található több tízezer éves sziklarajzaikat a természetben fellelhető kőzetanyagokkal festették, és barlangfestményeikben az Álomidő (Dreamtime) isteneit, az itt élő állatokat, mondákat, történeteket, kultikus szertartásokat jelenítettek meg.

A park leghíresebb vízesése a Jim Jim Falls és a Twin Falls.

travelzona_Ausztralia15

Tipikus ausztrál naplemente

Didgeridoo

 

Az őslakosok, azaz az abók a Woolybutt (eukaliptusz fafajta) nevű fából készítik a didgeridoot, ami egy 100-160 cm-es, cső alakú hangszer. Eredetileg termeszek, és fehér hangyák rágták ki a fa belsejét, s így az abókra csak a háncsolás, csiszolás és a rituális díszítés marad. A hangszer keletkezését a szakemberek 2500-3000 évvel ezelőttire becsülik. Minden didgeridoonak saját hangja, lelke van, de nők a hiedelem szerint nem játszhatnak rajta, mert meddővé válnak.

travelzona_Ausztralia30

A hangszert megszólaltatni – a tüdőből kipréselt levegővel – ú.n. ajaksípos technikával lehet, ami egyáltalán nem könnyű. Az aboriginalok az állathangok imitálására használták a didgeridoot.

travelzona_Ausztralia34

Az őslakosok szent helye: Ayers Rock

travelzona_Ausztralia22

Turisták mászás közben az Ayers Rockon

 

Cairns, Nagy korall-zátony, esőerdők

A keleti partvidéken meleg és mérsékelt az éghajlat – írják az útikönyvek. Leszállva a búvárok Mekkájának számító Cairnsben a repülőről, ezt mi is saját bőrünkön éreztük.

A Nagy-korallgát több mint 2000 km hosszan – a Fraser-szigettől északra, a York-foki-félsziget csücskéig – 35 millió hektárnyi területen húzódik a kontinens észak-keleti partszakasza mentén. A színpompás korallszirtek számos tengeri állatritkaságnak nyújtanak otthont, fő szaporodási- és táplálkozási területet.

travelzona_Ausztralia46

A városban lépten-nyomon belebotlottunk a lenyűgöző élmény-búvárkodást garantáló cégek hirdetéseibe. Mi tagadás mi is „bedőltünk” egy ilyen ajánlatnak, és nem bántuk meg. Megkíséreltünk – természetesen csak instruktor kíséretében – egy palackos merülést, és a számos korallcsoda között, ha a szánk nem is (az igen csak nagy baj lett volna), de a szemünk nyitva maradt a csodálkozástól: teknősök, tengeri murénák, óriás kékhalak fogadtak minket a mélyben. Megpillantani, megsimogatni ezeket az állatokat egyedüli élményt kínál, de láttunk bohóchalakat és a szivárvány minden színeiben tündöklő számunkra ismeretlen halfajokat is. Szinte „kéz a kézben” lehetett együtt úszni számos hallal, miközben egymásnak mutogatva fedeztük fel a korallgát más rejtett csodáit.

travelzona_Ausztralia14

Cairns környékén, az esőerdők övezte kis falucskában, Kurandában pedig bepillantást nyertünk az esőerdők világába. Itt folyik a sárgás vizű Barron folyó, a hasonló nevű vízeséssel, de szárazság lévén éppen csak csörgedezett bennük a víz.

Holtfáradtan és éhesen hazatérve, jóízűen fogyasztottuk el az aznapra kisütött kenguru-staekünket, és este az óceánparton egy jó ausztrál sör társaságában, gondolataimba révedve azon merengtem, hogy bármikor vállalnám még egyszer azt a 16000 km-es repülőutat Budapesttől Ausztráliáig.

travelzona_Ausztralia13

Ausztrália számokban:

Ausztrália összterülete: 7,7 millió km2, erre csupán 18,3 millió lakos esik (a lakosság 90%-a a partvidék nagyvárosaiban lakik, 10% pedig a belső területeken.

Legmagasabb pontja a 2228 m magas Mount Kosciusko Új-Dél-Walesben,

észak-déli kiterjedés: 3700 km,

kelet-nyugati kiterjedés: 4000 km,

eddig a legmelegebbet Queenslandben mérték (+53C),

 a leghidegebbet pedig Charlotte-hágón Új-Dél-Walesben (-23C)

travelzona_Ausztralia1

Képgaléria:

« 2 A 2 »