Macskaköves romantika: Eger

Van, akinek az Egri csillagok és Gárdonyi Géza, van, akinek a finom borok jutnak eszébe Egerről, egy azonban biztos: a Heves megye székhelyeként ismert település bármikor megér egy laza kiruccanást. Sőt még annál többet is.

travelzona_Eger16

A vár, amire a töröknek is fájt a foga

Legfőképp azért, mert itt a történelmi hangulatért tényleg nem kell a szomszédba menni. A város zegzugos utcácskái, a házak fölé magasodó vár, akkor is az eltelt századok hangulatát idézik, ha eszünk ágában sincs a múltban kalandozni. Ha már ott járunk, adjuk át magunkat ennek az érzésnek, és hagyjuk, hogy sodorjon magával, legelőször is a vár bejáratához. Az épületet először egy 1363-ban kelt oklevél említi először, amelyből megtudjuk, hogy akkoriban püspöki rezidenciaként funkcionált. Később többször gazdát cserélt, majd a mohácsi csata után Ferdinánd király, illetve Szapolyai János felváltva birtokolta.

travelzona_Eger27

Az egyik legfontosabb átalakítási munka Varkoch Tamás várkapitány nevéhez fűződik, aki a 16. század második felében többek között felépíttette a Töltés- vagy Szentély-bástyát, illetve a Sándor-bástyát, illetve ekkor készült el a várárok is. Később Dobó István, a török ostromkor méltán híressé vált várkapitány még három másik bástyával, a Dobó-, Tömlöc- illetve Föld-bástyával erősítette meg a várat. A későbbi évtizedekben is több építkezés zajlott a patinás falak között: 1560 és 1561 között elkészült többek között a Csaby-, Zárkándy- és a Gergely-bástya, majd a 16. század végéig kiépültek a vár kazamatái, az ágyútermek és aknafigyelő folyosók.

travelzona_Eger26

A töröknek csak 1596-ban sikerült elfoglalnia a várat, amely a 17. század végén végleg felszabadult a félhold uralma alól. A 18. század elejétől a vár hadi jelentőség megszűnt. Hála az utóbbi évek turisztikai fejlesztéseinek ma új bemutató és rendezvénytereken adhatjuk át magunkat a régi korok hangulatának. Így például a várfalsétányon 10 megállóhelyes tanösvény épült, ahol érintőképernyős térbeli táblák tájékoztatnak minket a vár történetéről, a Kazamatában pedig három új kiállítás fogadja az érdeklődőket.

travelzona_Eger23

Elcsöndesedés egri módra

A vár bebarangolása után ne hagyjuk ki a programból a Szent Mihály- és Szent János-főszékesegyházat, mert akkor is belebotlunk az impozáns klasszicista épületbe, ha sosem érdekeltek minket az egyházi épületek.

travelzona_Eger8

A Hild József tervei alapján készült bazilika már csak azért is megér néhány perc csöndes szemlélődést, mert Heves-megye harmadik legmagasabb építménye, és a kupolája 37 méter. Ha kigyönyörködtük magunkat, tegyünk egy kitérőt az Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpontba, amely egyháztörténeti kiállítással, megújult díszkerttel és vinotékával várja az érdeklődőket.

travelzona_Eger9

A palota megszépült tereiben bepillanthatunk a püspöki élet hétköznapjaiba, megnézhetjük a könyvtárat, a szobákat, a képtárat. Akik a szentek legendáit idáig csak könyvekből ismerték, most állandó kiállításon ismerkedhetnek meg velük közelebbről. A kicsik sem fognak unatkozni, amíg a szülők a kiállításon barangolnak: az apróságokat gyermekmegőrző várja. A látottak után ne felejtsünk el egy csésze habos kávét is elkortyolgathatni a palota kávézó-cukrászdájában.

travelzona_Eger28

A programba tökéletesen beleillik Eger másik méltán híressé vált nevezetessége, a 18. század végén épült Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom is. Pompás ikonosztázát – amely 10 x 12,5 méter magas és 60 táblaképet tartalmaz – Jankovics Miklósnak, illetve Anton Kuchelmeiser bécsi festőnek köszönheti a város népe. A templomban ma egy kicsi kiállítás a templom történetét és 18. századi orosz ikonok gyűjteményét mutatja be az érdeklődőknek.

 travelzona_Eger4

Kortyolgatás a völgyben

A kulturális barangolás után biztos, hogy jól fog esni egy pohár bor az Egertől mindössze fél kilométerre található Szépasszony-völgyben. Egyesek szerint a beszédes név tündért, lidércet jelöl, mások szerint egy szépasszony birtokában volt hajdanán a terület, de olyan vélekedés is van, hogy egy kikapós úriasszonyról kapta a nevét a vörös nedűről híres vidék.

travelzona_Eger29

Akárhogy is volt, a vendégcsalogató pincéket itt puha, vulkanikus eredetű riolittufa kőzetbe vájták, amelyekben kb. 10 Celsius-fok körüli hőmérsékleten áldozhatunk Bacchus oltárán. Az ízlelgetéshez némi időutazás is dukál, a völgyben ugyanis a legrégebbi pincéket a 18. század végén alapították. Aki a zamatos nedű helyett inkább a sétára szavaz, annak irány az Egertől mindössze 10 km-re található Noszvaj, amely nemcsak a copf stílusú De la Motte-kastélyról vált híressé, de itt találhatók a különleges barlang- és pincelakások is.travelzona_Eger2

A szintén riolittufába vájt helyiségeket egykor a tömeges elszegényedés miatt alakították ki, ma nagy részük lakatlan. A falu délkeleti részén lévő ún. „Pocemben” azonban ma is alkotótelep működik.

travelzona_Eger3

 

A TravelZona ajánlja:

 

Ha gyógyfürdőzésre vágyunk a Bükkalján, akkor ne keresgéljünk tovább: irány az Egertől kb. 5 km-re fekvő Egerszalók, ahol a 410 méter mélyről feltörő, többek között kalciumot, nátriumot tartalmazó hidrogénkarbonátos gyógyvízben mártózhatunk meg.

 

A bakancsot se hagyjuk otthon, ha szívesen túráznánk egyet a környéken. Egertől kb. fél órára található a festői szépségű Szilvásvárad, ahol nemcsak a gyönyörű Fátyol-vízesés megtekintése kötelező, de a bevállalósabbak az ősember egykori lakhelyét, az Istállóskői-barlangot is felkereshetik. A barlang megközelítése rossz idő esetén kisgyerekkel nem ajánlott!

 

A különleges természeti képződmények kedvelőinek a közeli Cserépváraljára vagy Szomolyára érdemes felkerekednie, ahol a kúp alakú kőtornyokat, az ún. kaptárköveket csodálhatjuk meg. A cserépváraljai különleges kőfülkék kiépített ösvényen közelíthetők meg.

Képgaléria:

 

 

Térkép: