Hódolat a királynéknak: Veszprém

Az ország bármely pontjáról kerekedünk fel Veszprémbe, nem fogunk csalódni. A város egy nap alatt szépen bejárható, de a környék is olyan csodákat tartogat a számunkra, amelyek miatt mindenképp megéri hosszabb távra tervezni.

travelzona_Veszprem_46

Veszprémről elsőre mindenkinek a templomokból, palotákból és múzeumokból álló várnegyed jut eszébe, amely hála az elmúlt évek fejlesztéseinek, megújult külsővel fogadja a városba érkező vendégeket. Az Óváros térről nyíló bejáraton áthaladva megéri felidézni Anonymus a névtelen jegyző szavait, aki így ír Veszprém elfoglalásáról: „A még megmaradt rómaiak most már a magyarok merészségének láttára Veszprém várát odahagyva futásnak eredtek, s életüket mentve a németek földjére siettek… Azután Szalók apjának, Ösbőnek, hűséges szolgálatáért Veszprém várát adományozta (Árpád).” Azt már sosem tudjuk meg, hogy Ösbő mit szólt a kegyes ajándékhoz, de az biztos, hogy Veszprém környéke már a 10. században a fejedelmi törzs birtoka volt, a város neve pedig egyes feltevések szerint a szláv „bezprem” szóból ered, amely „dimbes-dombost” jelent, míg más vélekedések szerint Géza fejedelem unokájáról, Beszprimről nevezték el, aki az ezredforduló körüli időkben menekült ide.

travelzona_Veszprem_22

Sarolta menedéke

Az egykori szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kettős várfallal, lőrésekkel, lakóépülettel ellátott építményben húzta meg magát Géza fejedelem özvegye, Sarolta is, amikor Koppány vezér feleségül akarta venni, a hatalmát vissza akarta állítani, és seregei élén megtámadta Veszprémet.

travelzona_Veszprem_6

A lázadóval I. István király végzett, a település pedig a hűséges helytállásért kiváltságokban részesült. A krónikák először a 13. század elején említik Veszprém várát, amely után nem sokkal Csák Péter kirabolta és felgyújtotta az épületet. IV. László király így dühöngött az eset miatt: „Emberemlékezet óta ehhez hasonló gonoszság az országban nem történt.” A várnak később számtalan tulajdonosa volt, többször átépítették, majd a török vette ostrom alá 1552-ben. Ekkor Vas Mihály árulása miatt sikerült is elfoglalniuk. Később Szinán pasa seregei se kímélték az épületet. A 18. század elején I. Lipót király rendelte el a vár lerombolását, ám ezt még a II. Rákóczi Ferenc seregeinek sikerült egy rövid időre megakadályozni, de ezután a császári csapatok a várat a várossal együtt felgyújtották. Az 1723. évi 23. törvénycikk szüntette meg teljesen Veszprém végvári státuszát. Ma már csak a sziklaperem vonalát követő védőfalak egy része, illetve a külső vár bejáratát védő várkapu melletti őrtorony áll. A várhegy északi fokán ma I. István király és Gizella királyné szobra fogadja a történelmi túrák szerelmeseit.

travelzona_Veszprem_15


Királyné koronázás a város szívében

Veszprém méltán szolgált rá a megtisztelő „királynék városa” címre. Szent István király a városban alapította meg az első püspökségek egyikét, a mindenkori magyar királynék koronázásának jogát pedig a veszprémi püspök kapta. A fenséges ceremóniának a Szent Mihály-főszékesegyház adott otthont századokon át, amelynek a helyén már a 10. században is egy templom állt. Az eredetileg román stílusú templomot többször átépítették, mai neoromán formáját a 20. század elején kapta.

travelzona_Veszprem_31

A szentélyben őrzik Gizella királyné felkarcsont-ereklyéjét, az altemplom jobbra nyíló sírkamrájában pedig Padányi Bíró Márton veszprémi püspök barokk szarkofágja tekinthető meg. A székesegyház bebarangolása és egy kis elcsöndesedés után a várnegyed másik fontos épülete az érseki palota felé vegyük az irányt, amely a mindenkori veszprémi érsek székhelye.

 

travelzona_Veszprem_18

A barokk stílusú rezidencia Fellner Jakab alkotása, amelyben többek között nyolc szoba, freskókkal borított díszterem szolgálja az egyházi méltóság kényelmét. Az érseki palota mellett legyünk szemfülesek, mert az építmény oldalában húzódik meg a korai gótikus Gizella-kápolna, amelynek elődjét Gizella királyné alapította. Aki közelebbről szeretné tanulmányozni a 13. század freskóművészetet, annak itt páratlan élményben lehet része. A várbeli portya után kapaszkodjunk fel a közel 50 méter magas Tűztoronyba, amely Veszprém egyik leghíresebb épülete. A körerkélyes toronyból festői kilátás nyílik a városra és a környező vidékre.

travelzona_Veszprem_12

Kiruccanás Veszprémvölgybe

A művészetek rajongói sem maradnak élmény nélkül Veszprémben: a Művészetek Házában állandó és időszaki kiállításokkal várják az érdeklődőket. Akik szeretnék megismerni a város és a környék történetét, azoknak a mintegy 260 ezer műtárgyat őrző Laczkó Dezső múzeumot érdemes felkeresni, ahol az állandó történeti kiállításon tehetnek tartalmas időutazást. A Bakony jellegzetes építészetének a múzeumhoz tartozó, tájházként funkcionáló Bakonyi Házban lehetünk tanúi, amely az Erzsébet-ligetben fogadja a kíváncsiskodókat. Ha meguntuk a múltidéző barangolást, meg se álljunk az Állatkertig, különösen, ha gyerekkel vagyunk.

travelzona_Veszprem_40

Hála az eltelt évek uniós fejlesztéseinek, ma már itt is színes programok sokaságával várják a kicsiket, illetve olyan látványosságokkal, mint a Gulya-dombon elterülő Afrika-szavanna kifutó, ahol a zsiráfokkal, orrszarvúkkal, zebrákkal ismerkedhetünk meg. A dombon található a 22 méter magas Gizella királyné-kilátó is, ahonnan egyedülálló kilátás nyílik a városra és a környező dombokra. Ha az állatok nem hoznak minket lázba, akkor fedezzük fel az EU-s támogatással felújított Veszprémvölgyet, amely az állatkertet köti össze a várral.

 

travelzona_Veszprem_33

A Séd-patak völgyében futó sétaút már csak azért is megér egy lazább barangolást, mert az ücsörgésre csábító padok, kellemes környezetet teremtő bokrok mellett jobbnál jobb vendéglátó egységek gondoskodnak a korgó hasú látogatókról. A kemencében sült finomságokra biztos, hogy később is fogunk emlékezni. A völgy végén található Históriás Malomkertnek pedig a gyerekek fognak örülni: a füves terület kiválóan alkalmas egy kis rohangálásra, a játszóház ugrabugrálásra, míg a szülők kávéznak egyet.

travelzona_Veszprem_14

A Travelzona ajánlja:

Veszprém északi felén, a Séd-patak jobb partján található 6,15 méter magas, Jutas vitézről (Árpád fejedelem egyik fia) elnevezett kilátóból meseszép panorámát csodálhatunk meg.

Ha itt járunk, ne hagyjuk a Veszprémtől mindössze 27 km-re fekvő Úrkutat, ahol egy 2,2 hektár kiterjedésű, változatos felszínű őskarszt csábít bakancshúzásra. Az 1-1,5 óra alatt bejárható kb. 1 km hosszú útvonalon ismertető táblák kalauzolják az érdeklődőket.

Még ennél is közelebb, mindössze 10 km-re van Veszprémtől Litér nevű község, amelynek gyönyörű Árpád-kori temploma miatt ajánlatos pár percre megállni.

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

 

Térkép: