Kastélytúra a Bódva szigetén: Edelény

Pufók puttók, parókás zsánerképek, újjáéledt barokk környezet. Kevesebb is elég egy múltidéző utazáshoz, ám a pár évvel ezelőtt régi pompájában helyreállított edelényi L’Huillier–Coburg-kastélyban mindent megtesznek azért, hogy lenyűgözzék a látogatót.

 

A kastélyépítő várkapitány

A Bódva-völgyében fekvő kisváros egyik részét Borsod falut a 12. század elején említik a források – az államalapítás korából származó földvára Borsod vármegye névadója és központja volt egykor. A középkorban főleg mezőgazdaságból élő Edelény a századok alatt igen megsínylette a török uralmat, ám később több birtokos is beruházási lehetőséget látott az őskor óta lakott területen.

travelzona_Edeleny4

Így például a Buda visszavívásában jeleskedő, de az egri vár kapitányaként is szolgáló L’Huillier Ferenc János báró, aki a Bódva-folyó szigetét szemelte ki fényűző kastélyépítési terveire. Az edelényi birtokon 1716-ban kezdett hozzá a ma is látható impozáns, barokk stílusú kastély építéséhez. A megfelelő tervezést, kellő logisztikai érzéket, és pénzt igénylő vállalkozás nem vallott kudarcot: a gróf ugyan nem érhette meg a munkálatok befejezését, mert 1728-ban meghalt, de felesége, Saint Croix Mária Magdolna bárónő két évvel később sikerrel zárta az átgondolt, kiváló ízlésről tanúskodó építkezést.

 travelzona_Edeleny1

 

Faliképek reneszánsza

A kastély impozáns külső megjelenésével előkelő helyet foglal el a hazai műemlékek sorában, azonban a különleges építészeti megoldások – például a hagyományos U alakú elrendezés itt nem egy előkertet ölel körbe, hanem hátrafelé néz – az épület egyedi rokokó falfestményei méltán tették híressé az épületet külföldön is. Hála L’Huillier báró unokájának, Ludmillának és második férjének, Esterházy István grófnak, akik a 18. században a legjelentősebb átalakítási munkákat végezték az épületen. Ők bérelték fel a korszak egyik leghíresebb piktorát, Lieb Ferencet annak a hat helyiségnek a kifestésére, amelyek a mai napig a kastély fő látványosságai közé tartoznak.

travelzona_Edeleny9

Az egykori étkezőben például a kastély gazdái olyan rokokó zsánerjelenetek mellett fogyaszthatták a vacsorájukat, mint Vénusz, a szerelem istennője hattyúk vontatta kocsiján, vagy a hintázó nő alakja, amely több korabeli művészt is megihletett, és a kastélysziget logóján is felbukkan. A négy évszak szobája korábban feltehetően a szegényebb hozzátartozók vagy szolgák tartózkodási helye lehetett, a kreatív ecsetkezelés után azonban a „gróf szobája”megtisztelő nevet kapta, amire az ábrázolásokkal is rászolgált: a mennyezetre a négy elemet álmodta a mester.

travelzona_Edeleny26

A vizet korsós figura, a tüzet gránátos alak, a földet gyümölcskosaras puttó, a levegőt szélforgót tartó alak szimbolizálja.  Az urasági hálón se fogunk szó nélkül átgyalogolni, amelyben azon túl, hogy Esterházy István és Ludmilla grófnő hajtotta álomra a fejét, komoly vizuális kalandra számíthatunk. A szobához tartozó alkóv fölött romantikus kézcsók jelenet látható, de van itt mélázó főúri pár, illetve egy pipázó cigányasszony is, akiről sokan úgy vélik, hogy nem más, mint Czinka Panna, az Edelénytől nem messze lakó híres cigányzenész.

travelzona_Edeleny8

A grófnő szobájában egy mennyezeti barokk allegóriától szédülhetünk el, a falakon pedig Püramosz és Thiszbé történetéből láthatunk jeleneteket. Aki kíváncsi a sztorira, annak csak Ovidius Átváltozások című művét kell fellapoznia. A kastély egyik legtitokzatosabb helyisége a keleti toronyszoba, ahol egy befalazott ablakot találtak. Azt már sosem tudjuk meg, hogy miért rejtették el, de az biztos, hogy a faszerkezete még a kastély fénykorából, a 18. századból való.

travelzona_Edeleny3

 

Újjászületés 21. századi módra

A 19. század elejétől a kastélyt nem használták többé főúri reprezentációs célokra. Az 1830-as években az épületet a Szász-Coburg-Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg szerezte meg, aki hitbizománnyá alakította az uradalmat. Az ő nevéhez fűződik az ország első cukorgyárának megalapítása Edelényben, a kastély egyes helyiségeit azonban bérlőknek adta ki. A kastélyhoz tartozó franciakertet is angolkertté alakították át. A rohamosan pusztuló kastély felújítását a 20. század elején kezdték meg. Ray Rezső Vilmos tervei alapján ekkor készültek el a lebontott barokk kori gazdasági épületek helyén az íves patkószárnyak két pavilonnal, illetve kialakították a ma látható lépcsőházat is. Szomorúbb sors jutott a kastély kápolnájának: az épület egyes részeit bérbevevő bányatársaság a kápolnát kettéosztotta, és a helyén lakásokat alakított ki.

travelzona_Edeleny13

Az 1920-as évek végétől a kastély az államra szállt, és nem kímélték az elkövetkező évtizedek. Az épületben több átalakítást hajtottak végre, amelynek részeként a földszinten börtön létesült, illetve szobákat alakítottak ki a fegyőrök részére. Az egykori patinás szobák helyén járásbírósági lakás, a patkószárnyakban kamra, garázs létesült. A 2. világháború idején pedig az orosz katonai parancsnokság költözött az épületbe. Az 1980-as évektől felgyorsuló rohamos pusztulásnak az Edelényi Kastélysziget két ütemben végrehajtott rekonstrukciója vetett véget 2009-től 2014-ig. Ennek eredményeként újra eredeti pompájában csodálhatjuk meg az épületet. Ma interaktív kiállítás keretében pillanthatunk be a kastély hétköznapjaiba, megismerhetjük a Budavár visszavételénél is jeleskedő Jean-François L’Huillier életét, de megtudhatjuk azt is, hogy miként zajlott Ludmilla grófnő Csillagkereszt Rendbe való felvétele. A kastély parkjában pedig séta közben elmélkedhetünk a látottakon, a kicsiket pedig érdekes múzeumpedagógiai foglalkozások várják.

travelzona_Edeleny31

 

A TravelZona ajánlja:

Edelénytől mindössze 40 km-re található az Aggteleki Nemzeti Park, ahol vezetett barlangtúrával, lovaglásra, biciklizésre, gyaloglásra alkalmas profi útvonalakkal várják az érdeklődőket.

Aki még életében nem látott ingólápot, annak vétek lenne kihagyni a programból a vidék másik kevésbé ismert nevezetességét a keleméri Mohos-tavakat. A különleges természeti képződményhez előzetes bejelentkezéssel az Aggteleki Nemzeti Park biztosít vezetőt.

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

 

Térkép: