Az Észak-Alföld csábítása: Debrecen

Múltidéző kulturális kalandok a természet csodáival fűszerezve, remekül hangzik, és jó hír, hogy elég hozzá az ország keleti felébe utazni. Ott is a Tiszántúl szívébe, ahol az ország második legnépesebb városa folyamatosan megújuló külsővel, példás vendégszeretettel és kreatív programokkal vesz le mindenkit a lábáról.   

 travelzona_Debrecen24

Piac utcai belépő habos kávéval

Akár autóval, akár vonattal érkezünk Debrecenbe, a felfedezőutat érdemes a város központjában, a híres Piac utcán kezdeni, amely tele van jobbnál jobb kávézókkal és kiülős teraszokkal. A kedvcsináló fekete kortyolgatása közben úgy sem tudjuk levenni a szemünket a város két legjellegzetesebb épületéről, a képeslapokra kívánkozó református nagytemplomról, amely az országban a legnagyobb, és a Csonkatoronyról.  Előbbi méltán vált Debrecen jelképévé: elődjét, az egyhajós csarnoktemplomot a 13. század végén, 14. század elején emelték, mai klasszicista stílusú formáját Péchy Mihály és Thaler József terveinek köszönheti a település népe.

travelzona_Debrecen5

A templomi orgona, a bécsi mester, Jakob Deutschmann keze munkája. Még mielőtt felmennénk a toronyba egy kis városkémlelő gyönyörködésre, vessünk egy pillantást a templom féltve őrzött ereklyéjére, Kossuth Lajos székére, amelyet a politikus 1849. április 14-én használt a Függetlenségi Nyilatkozat felolvasásakor. Akit a templom helyett jobban érdekel az eklektika, az az épület szomszédságában nézze meg az ország egyik legpatinásabb szállodáját, az Aranybikát.

travelzona_Debrecen8

A hosszabb tartózkodásra marasztaló épület a 16. század közepén Bika János fogadója néven vált országosan ismertté, majd többszöri átalakítási munkák után jelenlegi formáját Hajós Alfréd építészmérnök és egykori olimpiai bajnok álmodta meg 1913-ban. A hoteltől kényelmes sétával könnyen elérhetjük az utca másik jellegzetes épületét, a toronysisak nélkül maradt Csonkatemplomot, amely két méter mélyen fekszik az utcaszint alatt.

 

travelzona_Debrecen7

A helyén a 17. század elején egy régi imaház állt, amelyet egy tűzvész után újjáépítettek. Jelenlegi külsejével a 19. század óta barátkoznak a helyiek. A tetejét ugyanis hiába keressük. Annak idején ugyan egy hagymaszerű sisak zárta, de azt 1907-ben egy nagy szélvész ledöntötte. Az építészek végül hosszas tanakodás után a bástyaszerű kiképzésre voksoltak.

 travelzona_Debrecen16

Ady és Móricz nyomában

„Tudja Isten miért, sok kedves emlék fűzött és fűz oda” – írta Móricz Zsigmond Debrecenről, annak ellenére, hogy a Debreceni Református Kollégium diákjaként számos kudarc érte. A város azonban élete végéig meghatározó élmény maradt számára olyannyira, hogy itt töltött diákévei inspirálták híres regényét, a Légy jó mindhalálig című munkát is. Az 1538-ban alapított, és a reformáció eszméit közvetítő intézmény falai között tanult a magyar irodalom színe-java, mint például Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, és a város híres szülötte, a Kossuth-díjas írónő, Szabó Magda is. A tanárok közül kiemelkednek például Hatvani István és Maróthi György professzorok, akik a legkorszerűbb oktatási eszközökkel igyekeztek átadni a tudást diákjaiknak.

travelzona_Debrecen9

A tanulók jellegzetes viselete kezdetben a zöld tóga és hosszú sinkó volt (a debreceni diákok hosszú süvege, 1774-ben ment ki a divatból, a szerk.), amelyet később felváltott a rókaprémes palást és háromszög alakú kalap. Az épület kialakítását 1803-ban kezdték meg Péchy Mihály tervei alapján klasszicista stílusban. Az intézmény fontos szerepét hűen tükrözi, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűlései a patinás termekben üléseztek közel fél éven át. A napjainkban is folyamatosan működő kollégium állandó kiállításán az egykori diákok életével, az iskola történetével, a Tiszántúli Református Egyházkerület kegytárgyaival ismerkedhetünk meg. A kollégium mintegy hatszázezer könyvből álló gyűjteményét a világ legszebb könyvtárai közé választották.

 travelzona_Debrecen11

A természet csodái egy helyen

Van, aki szeret múzeumot látogatni, van, aki inkább kihagyja, egy biztos, ha már Debrecenben járunk, akkor a Déri Múzeumra mindenképp szánjunk egy kis időt. Főleg akkor, ha kíváncsiak vagyunk Munkácsy Mihály festőművész páratlan alkotásaira, de az interaktív régészeti kiállításban, vagy a zenekísérettel egybekötött fényjátékban sem fogunk csalódni.

 

travelzona_Debrecen25

A kulturális belvárosi barangolás után jót fog tenni egy pihentető séta Debrecen egyik legszebb részén, a Nagyerdőn. A 100-120 éves fák ölelésében bőven lesz időnk elmerengeni a látottakon – a mintegy 1092 hektár nagyságú terület kanyargós ösvényein vagy a romantikus Békás-tó partján számtalan pad csábít ücsörgésre, csöndes gondolkodásra. Akik egy kis frissítő csobbanást is beiktatnának a programba, azoknak sem kell messzire menni: a park területén található az Aquaticum Élményfürdő, amely kül- és beltéri gyermekjátszóval, hullám- és élménymedencéivel, barlangfürdővel tesz a kikapcsolódásra vágyó vendégek kedvére. Ha a lurkóknak esze ágában sincs lubickolni, akkor keressük fel a néhány méter sétára fekvő Nagyerdei Kultúrparkot, amely növénykert, állatkert és vidámpark is egyben. Ha a Kultúrpark mégsem annyira vonzó számunkra, akkor irány az Agóra Tudományos Élményközpont, amelyben sem mi, sem a gyerekek nem fognak csalódni. A modern létesítmény inspiráló kikapcsolódást kínál a régióban, ahol játékos, közérthető módon szerezhetünk tudományos ismereteket, mintegy harminc interaktív játékot próbálhatunk ki, a háromemeletes épület tornyából pedig csillagvizsgáló segítségével kémlelhetjük az eget és tanulmányozhatjuk a bolygókat.

 travelzona_Debrecen20

A Travelzona ajánlja:

Az év bármely időszakában érkezünk Debrecenbe, nem fogunk csalódni. A virágok szerelmeseinek, azonban érdemes
augusztus 20-án felkeresnie a várost, mert ekkor rendezik meg a híres Virágkarnevált, amelyen több tucat legendákat, meséket, történeteket megjelenítő virágkompozíciókban gyönyörködhetünk. Az ország egyik leglátványosabb ünnepét izgalmas programok, este pedig tűzijáték színesíti.

 

Tudj meg többet a Virágkarneválról itt!

 

 

travelzona_Debrecen6

Akik vevők egy kis pásztor- és betyárromantikára, és kíváncsiak az Alföld élővilágára, azoknak mindössze egy órát kell utazni Debrecentől, hogy részesei legyenek az élménynek. Az ország egyik leghíresebb tájegységén, a Hortobágyon, a Hortobágyi Nemzeti Park szervezésében számos vezetett túrán vehetünk részt, többek között megismerkedhetünk a darvak világával, de kiderül az is, hogy mit ettek elődeink a pusztán.

 

Akinek a templomtornyos nézelődés még nem volt elég, annak érdemes egy kis kitérőt tenni a Debrecentől alig 5 km-re található Erdőspusztára, ahol egy 25 méter magas új kilátóról gyönyörködhetünk a vidék szépségében. A toronyba 101 lépcsőfok megmászásával lehet feljutni.

Képgaléria:

 

Térkép:

http://www.travelzona.hu/2017/08/13/debreceni-viragkarneval-forgatagaban/