Fejedelmi élmények Regéc várában

Azt tudjuk, hogy a Zempléni-hegység már önmagában megéri a bakancshúzást, de ha a környéken járunk, semmi esetre se hagyjuk ki a 624 méter magas sziklaszirtre épült regéci vár felfedezését, amely megszépült külsővel várja a múltidéző barangolás szerelmeseit. 

travelzona_Regeci33_var

Lakodalom a falak között

A mai napig nem tudjuk, hogy a regéci várat pontosan mikor alapították, egyes vélekedések szerint az 1285. évi tatárjárás idején már állt, míg más források azt tanúsítják, hogy az Aba nemzetség tagjai voltak a vár első urai. Az viszont biztos, hogy az épület a századok alatt számos átépítésen és kibővítésen esett át. Legkorábbi része a felső vár sziklacsúcsán álló öregtorony – amely feltehetőleg lakótoronyként funkcionált – és a hozzákapcsolódó várfal.

travelzona_Regeci18_var

A lakótornyot később kaputoronynak alakították át, elkészült a rondella, a kapuudvar, a négyzet alaprajzú déli torony, valamint a két torony közötti udvar északi végéhez csatlakozó helyiségsor. A várba csak több kapun át lehetett bejutni, amelyek az alsó vár sziklatömbje, illetve a középső vár udvarától délnyugatra álltak.

travelzona_Regeci5_var

 

A vár a századok alatt többször gazdát cserélt, az épület lakói voltak többek között a Drugethek, Debrőiek, Szapolyai Imre és Thurzó Ádám, de itt töltötte gyerekkorát II. Rákóczi Ferenc is. A későbbi erdélyi fejedelem egy éves volt, amikor a család Munkács várából Regécre költözött, édesanyja, Zrínyi Ilona itt a zempléni településen fogalmazta számos utókorra hagyott levelét. Ezután a família újra továbbállt, majd amikor Ferenc négy éves lett, ismét Regécen rendezték be az otthonukat.

travelzona_Regeci28_var

Az ifjú Rákóczi mellé nevelőt rendeltek, a kisfiú a várban tanult meg írni és olvasni is. A vár ódon falai olyan eseményeknek voltak többek között tanúi, mint Zrínyi Ilona esküvője, aki férje, I. Rákóczi Ferenc halála után itt fogadott örök hűséget Thököly Imrének. Végül Thökölynek a Habsburg dinasztiával szemben folytatott hadjárata pecsételte meg a vár későbbi sorsát.

travelzona_Regeci17_var

Regéc 1683 májusában hadkiegészítési központ volt, Zrínyi Ilona itt irányította a várbeli munkákat, zászlókat varratott a nyári hadjáratra, ám amikor Thökölyt a váradi pasa elfogatta, az épületet a császáriak foglalták el, akik a falakat és lakóhelyiségeket teljesen elpusztították. A vár utolsó tulajdonosai a Károlyiak voltak.

travelzona_Regeci19_var

 

Vármustra 21. századi módra

A vár régészeti feltárása és állagmegóvása az 1990-es évek végén kezdődött el Simon Zoltán régész vezetésével. Az északi torony környezetében lévő egykori helyiségek falait konzerválták, ahol kellett, megemelték őket. A vár elöregedett falépcsőit és feljáróit kicserélték. Az öregtorony 2015 áprilisa és októbere között épült újjá teljesen, amelynek mind a négy szintjén kreatív kiállítótereket alakítottak ki.

travelzona_Regeci2_var

A helyiségekben a kőtáron kívül multimédiás eszközök segítségével elevenedik meg a vár múltja. Az épület mellett egy több mint ezer négyzetméteres rendezvénytér tematikus programsorozatokkal és lovagi tornákkal várja a várba látogató kicsiket és nagyokat egyaránt.

travelzona_Regeci3_var

A projekt részeként az újjáépített torony lábánál kényelmes, vendégcsalogató épületet emeltek, amelyben büfé, illetve ajándékbolt is található.

travelzona_Regeci23_var

Nem érdemes kihagyni a vidékre gyönyörű kilátást nyújtó kávézóteraszt sem, ahol egy finom capuccino mellett elmélkedhetünk a látottakon. Ha meguntuk a bóklászást, még ne siessünk, mert a község központjában felépült Látogatóközpontban látható a „Gyermek a várfalak között” című állandó kiállítás, amely II. Rákóczi Ferenc gyermekévei mellett, I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig mutatja be a fejedelmi család magánéletét. Itt található az a vetítőterem is, ahol az érdeklődők egy animációs filmanyag segítségével ismerhetik meg a vár három különböző történelmi korszakát.

travelzona_Regeci4_var

 

További érdekességek Regécről

  • Regéc neve szláv eredetű, és szarvat jelent.
  • A falutól mindössze 1 km-re, egy pálos kolostor is állt annak idején, amelyet Nagy Lajos király alapított Szent Fülöp tiszteletére. Az épület azonban a 17. század elején elpusztult, így a pontos helyét ma sem ismerjük.
  • A vár egyik különleges helyisége volt a török falcsempékkel (ún. bokályokkal) díszített fejedelmi szoba, amelynek a helyreállított mása Sárospatakon tekinthető meg.
  • A vár régészeti feltáráson megtalálták Báthory Zsófiának, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének a csontfésűjét is.

 

travelzona_Regeci32_var

Az Országos Kéktúra nyomvonala is erre tekergőzik

A TravelZona ajánlja:

  • Regécen áthalad az Országos Kéktúra, így a község meglátogatása és a környék felfedezése bármikor beilleszthető a táv teljesítésébe. Vártúrázóknak ajánljuk például a Regéc-Boldogkőváralja útvonalat, amely mindössze 16,4 km. A romokat közvetlenül nem érinti az útvonal, de mindenképp érdemes egy rövid kitérőt tenni hozzájuk.
  • Regéctől mindössze 14 km-re található Vizsoly, amelynek gyönyörű, védett freskókkal díszített Árpád-kori műemlék temploma mindenképp megér egy látogatást. A községben megtekinthető az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károli) Biblia egyik első kiadású példánya is.
  • Akik szeretnek zamatos borokat családias környezetben kortyolgatni, azoknak ajánljuk a Regéctől kb. 21 km-re fekvő vadregényes Erdőbényét, ahol a portákon a helyi gazdák mindenkit szívesen megkínálnak a legfinomabb nedűkből.

 

travelzona_Regeci7_var

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Térkép: