Gödöllői Királyi Kastély: „ahol nyugta lehet az embernek”

Ha felszállunk a budapesti Örs Vezér téren a HÉV-re, negyven perc alatt Gödöllőre repít a szerelvény, ahol megelevenedik előttünk a magyar történelem több száz éves izgalmas históriája: kastély, park, lovarda, színház, bunker – mindez Gödöllő!

travelzona_Godollo_kestely41

A gödöllői kastély minden tulajdonosa egyetértett abban, hogy Gödöllőn jó lenni. Pedig a kastély hosszú története alatt többször is gazdát cserélt. Kezdetben a Grassalkovich család birtokában volt generációkon keresztül, majd 1867-ben – a kiegyezés évében – koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. 1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött, de a megszálló szovjet csapatok is állomásoztak itt egy jó darabig. Az ötvenes években szociális otthon kapott helyet az épület falai között, ma pedig Gödöllő újabb fénykorát éli, hiszen a felújítások eredményeként a kastély ismét régi szépségében fogadja a látogatókat.

travelzona_Godollo_kestely52

Gödöllőn a főúri pompa, a kiváló lovaglási lehetőségek, a falusi egyszerűség és a nagyvadakban különösen gazdag természet ötvözete az, ami felülmúlhatatlan vonzerőt gyakorolt minden birtokosára. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Gödöllői kastély mindenkit elvarázsol.

travelzona_Godollo_kestely51

A Grassalkovich család mintakastélya

Már a kastély történetének kezdetekor különleges épület terve született meg: Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát 1735 körül kezdte építtetni a XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal  (1694–1771) gróf.  A gödöllői kastély a versalles-i után Európa második legnagyobb barokk kastélyává vált. Elrendezése fenséget és intimitást sugároz: megérkezéskor díszes homlokzat fogadja a látogatót, míg az oldalszárnyak kettős ölelő karja a szokásokkal ellentétben nem hivalkodóan kifelé, hanem befelé, a díszudvar és a kert felé nyúlik. A kastélyhoz két tó és rózsalugassal átfuttatott park is tartozott.

travelzona_Godollo_kestely46

A park területén hét különleges, tágas alagút is felfedezhető, amelyekben akár egy-egy szekér is elfért. A mai napig nem tudjuk biztosan, pontosan mi volt e különleges járatok rendeltetése, habár sejtésünk lehet, hiszen a leghosszabb alagút a kastélytól a máriabesnyői Grassalkovich kripta alá vezet. A kastély három generáción át a Grassalkovich család tulajdonában volt. Ebből az időszakból egy nagyon érdekes epizód Mária Terézia királynő 1751-es látogatása. Grassalkovich (I.) Antalt gróf fényes külsőségek közepette fogadta uralkodónőjét, s ebből az alkalomból egy márvány hálószobát építtetett királyi vendége számára. Később, amikor Ferenc József Gödöllőre látogatott, bekukkanthatott ükanyja, Mária Terézia szobájába is.

travelzona_Godollo_kestely10

Főúri lovak luxusa

Grassalkovich (I) Antal nagy becsben tartotta a lovakat és legendásan ragaszkodott kedvenc lovához, Schimmelhez. Amikor Schimmel elpusztult, a kedvenc ló emlékét őrző, sóskúti mészkőből szépen kifaragott ágaskodó lószobor méltó dísze lett a déli szárny és az istálló –lovarda által közbezárt udvarnak. A szobor a háború viharában eltűnt, de a megmaradt fotók a segítségével a gödöllői Varga Zoltán Zsolt restaurátor művész vezetésével mintázták meg újra. Schimmel szobra tercitből készült, és újra a Schimmelhof dísze lett.

travelzona_Godollo_kestely20

A lovakhoz természetesen lovarda is tartozott a kastély déli részén. A királyi időszakban jelentős mértékben átalakították, éppen Erzsébet királyné lovaglószenvedélye miatt. A lovakat a fakockákkal burkolt, kovácsoltvas oszlopokkal díszített üveges folyosón vezették be a lovardába.

travelzona_Godollo_kestely21

Erzsébet királyné kedvenc lovának neve is fennmaradt, Avolo, a pompás ló. Sissi nem elégedett meg a hagyományos lovaglás szűk kereteivel és elsajátította a cirkuszi műlovaglás csínját-bínját is, ehhez volt szükség körmanézsra és négy nagy méretű tükörre.

travelzona_Godollo_kestely22

A nyugalom szigete

A királyi család 1867 őszén tartózkodott először a gödöllői kastélyban. Ettől kezdve évente több hónapot töltöttek itt – főként ősszel és tavasszal. Gödöllő hamarosan Erzsébet Bécs kötöttségei elől való meneküléseinek egyik legkedveltebb mentsvára lett. „Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!” – írta Erzsébet édesanyjának Gödöllőről. A királyné összesen 2663 napot (7,3 évet!) töltött Magyarországon – ebből mintegy 2000 napot Budán és Gödöllőn, legkisebb gyermekét, Mária Valériát „magyar királykisasszonynak” is nevezték, annyit tartózkodott hazánkban édesanyjával.

travelzona_Godollo_kestely29

Színház az egész világ

A Gödöllői Királyi Kastély egyedülálló barokk színházzal büszkélkedhet. A XVIII. századi Magyarországon a színjátszás – hivatásos nemzeti társulatok híján – főként az iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet. Ez az első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínház Magyarországon.  Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a közönségtől.

travelzona_Godollo_kestely23

Barokk színház

A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet. A színház csak időszakosan működött. Grassalkovich II. Antal és családja évente néhány hetet töltött Gödöllőn. A herceggel együtt utazott a huszonnégy tagú házi zenekar is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más udvari eseményeken a zenét szolgáltatta. A színházban a Budán, Pesten és Győrben fellépő német társulatok játszottak. Az előadásokon a környékbeli arisztokrácia tagjai is megjelentek. Ez a szárny később éppen a királyi időszak átépítéseinek esett áldozatul: 15 szobát alakítottak ki a helyén. Ide kerültek például Rudolf szobái, Mária Valéria születésekor.

travelzona_Godollo_kestely27

Az úri vendégsereg

A gödöllői kastély a királyi korszak után 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó rezidenciája lett. Az épület státusza nem változott, 1867 óta „a Szent Korona birtoka”, a „nemzet által a mindenkori államfő rendelkezésére bocsátott célvagyon”.  Horthy Miklós és családja hosszabb időt általában augusztusban töltött itt. A tavaszi és őszi vadászati szezonban számos előkelő vendéget, pl. Edward walesi herceget, magyar és külföldi arisztokratákat, politikusokat is vendégül látott.

travelzona_Godollo_kestely30

A kormányzó és felesége, Purgly Magdolna ugyanazokat a szobákat alakíttatta ki lakosztálynak, amelyeket a király és a királyné használt. Nyaranta nemcsak a kormányzó és családja kedvelt tartózkodási helye volt a gödöllői rezidencia, hanem rendszeresen itt tölthették szabadságukat a kormányzói hivatali apparátusban dolgozók és családtagjaik.

travelzona_Godollo_kestely40

A háborús menedék

A kastély déli oldalán, Erzsébet királyné kertjében 1944 nyarán kezdtek el építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos óvóhelyet. A föld alatt kb. 10 méter mélyen fekvő bunkert mintegy 170 cm széles vasbeton falak határolják. A 20 fő befogadására alkalmas, 55 négyzetméteres tér két tartózkodó helyiségből és egy-egy illemhelyből állt.   A II. világháború végén Horthy számára épített bunker két helyisége 2011-ben nyílt meg a látogatók előtt. A tárlat a bunker építéstörténete mellett megidézi a háborús időszakot filmhíradók, Karády-dalok és korabeli tárgyak segítségével.

travelzona_Godollo_kestely6

A kastély kápolnája

A második világháború pusztításai és a kastély szociális otthonná alakítása után elkezdődött a kastély felújítása, majd 2010-ben már az uniós elnökség tanácskozásaira érkező delegációkat fogadhatta az eredeti mivoltában felújított lovarda. A Gödöllői Királyi Kastély teljes pompájában, számos rejtéllyel és rengeteg legendával fogadja látogatóit.

travelzona_Godollo_kestely16

Tudtad?

 

Erzsébet királyné Petőfi Sándor forradalmi költeményeit eredetiben olvasta.

 

Erzsébet kedvenc színe az ibolyalila volt.

Gödöllőn a királynő lakosztályát erre a színre festették.

 

Ma Erzsébet tiszteletére a közeli cukrászdában kapható ibolyafagylalt is.

 

Sissi koronázási ruhája 16 kg-ott nyomott, míg maga a királynő csupán 48 kg volt.

Képgaléria:
« 1 A 2 »

 

 

Térkép: