Sümeg – Időutazás a város felett

Aki a Balaton északi partját választja úti célul, az biztos, hogy megáll majd Sümeg vára mellett. És nemcsak azért, mert a közel 300 méteres mészkőhegyen álló építmény azonnal gyaloglásra csábítja a látogatót, de azért is, mert a Bakony délnyugati szárnyán elterülő településen olyan múltidéző élményben lehet részünk, amelyet nem fogunk egyhamar elfelejteni.

travelzona_Sumeg_var29

Hadi és püspöki központ

A szabálytalan, sokszög alakú várba feljuthatunk vártaxival, de aki tényleg érzi a bugit a lábában, annak megéri talpalni egy kicsit, mert a szuszogásért cserébe remek kilátásban gyönyörködhet majd. Eleink is láttak fantáziát a vidékben, mert már az őskorban megvetették itt a lábukat. Olyannyira, hogy a mostani település közelében újkőkori kovakőbányát találtak a szakemberek. A későbbi századokból számos bronzkori lelet került elő, a várostól nyugatra elterülő Marcal-völgy pedig egy római települést, egy háromhajós ókeresztény bazilikát és egy négyzetes alaprajzú castrumot őrzött meg az utókor számára.

travelzona_Sumeg_var28

A hegy beépítésére se kellett sokáig várni: egyes források szerint az első korai erődítményt Koppány vezér idejében emelték, míg a pletykák szerint a vár első alapjait a templomos lovagok rakták le a Várhegy déli oldalán, a XIII. század elején. Egyes vélekedések szerint azonban csak 1262-ben kezdődtek meg a várépítési munkálatok, de az biztos, hogy az épületet 1282-ben említik először az írások. Ekkor Miklós nádor foglalta el a várat Martell Károly részére, majd negyven évvel később első várnagyáról Bedur ispán fiáról, Péterről tudósítanak a krónikák.

travelzona_Sumeg_var25

 

A vár teljes körű kiépítéséhez a 15. század közepén fogott hozzá Unyomi Miklós várnagy. Ekkor készültek el például a külső és belső kaputornyok, az alsó vár fölött pedig az emeletes palota. Később Vitéz János is kivette a részét a várszépítési munkákból: a XV. század végén kápolnát építtetett. Sümeg jelentős püspöki és hadi központtá a XVI. század végén vált, amikor a török elfoglalta Veszprém várát, és a veszprémi püspökség az ellenség elől a biztonságot nyújtó falak között keresett menedéket. A vár ekkortól mintegy kétszáz éven át volt a püspökség székhelye.

travelzona_Sumeg_var15

Cselszövés és gyilkosság a falak között

A többszöri átépítések mellett a várral nem bántak kesztyűs kézzel a századok, számos ostromot kellett átvészelnie. A törökön kívül a tizenöt éves háború idején a Habsburg ellenes főurak csellel elfoglalták a várat, és az ott tartózkodó Habsburg-párti Újlaki püspököt agyonverték, a fejét a várfalon kivetették. Később a pusztító tűzvészt se úszta meg, amikor 1664-ben a Szentgotthárdi csatából visszavonuló török csapatok újra elfoglalták és elpusztították.

travelzona_Sumeg_var21

Ezzel azonban még nem ért véget a vár kálváriája: a Rákóczi-szabadságharc idején a dunántúli kuruc csapatok innen biztosították az utánpótlást seregeik számára, ám az osztrákok hadgyakorlatra hivatkozva ismét felgyújtották. A vár nagy része ekkor teljesen megsemmisült.

travelzona_Sumeg_var3

A régészeti feltárásokra egészen 1957-ig kellett várni, amelyeket csak 1964-ben fejeztek be. A Várhegy északnyugati lejtőjén helyezkedik el az ún. Tarisznyavár, amely a közhiedelemmel ellentétben sosem funkcionált önálló erődítményként – mindig a városkaput védő torony része volt. 2003-ban kezdték feltárni, és azóta is folyamatosan felújítják. A vár 1989-ben magánkézbe került, azóta többször átalakították.

 travelzona_Sumeg_var4

Középkori dínomdánom lovagi tornával

A legutóbbi helyreállítás olyan jól sikerült, hogy ma korhű látnivalók fogadják a látogatót, akinek előbb a külső várkapun, majd a csapóhíddal ellátott belső várkapun kell átjutnia ahhoz, hogy megkezdhesse a nem mindennapi történelmi kalandot. A várudvaron a kicsiket gyermekjátékok várják, íjászkodhatnak, állatokat simogathatnak, de meg lehet tekinteni a darabontok szobáját, a megújult püspöki lakószobát és tanácstermet is az Öregtoronyban.

travelzona_Sumeg_var13

Az alsó szinten bekukkanthatunk egy korabeli éléskamrába és megnézhetjük a konyhát is, ahol a legfinomabb ínycsiklandó fogások készültek a pompás középkori lakomákra.  A várkonyha mellé illatos fűszerkert dukál, ahol a gyógynövények rajongói mindent megtudhatnak a csodaszerekről, amelyek elmaradhatatlan ízesítői voltak a várlakók legfinomabb étkeinek.

travelzona_Sumeg_var11

Akinek ez még mind nem lenne elég, az bepillanthat a kovács- és bognárműhelybe, sőt még a kínzókamrába is. Azt a fantáziánkra bízták, hogy mi történt egy-egy tortúra alkalmával, de a látottak után bizonyára jól fog esni egy frissítő séta a vár többi részén például a várfalon , ahonnan lenyűgöző kilátásban gyönyörködhetünk.

travelzona_Sumeg_var8

 

Nem érdemes kihagyni a Történelmi Lovasjátékok helyszínéül szolgáló Történelmi Élményparkot sem, amely a vár lábánál fogadja a középkort megidéző lovagi tornák szerelmeseit. Akinek korog a gyomra, annak se lehet oka panaszra: a közeli Várcsárdában különleges falatokkal csillapíthatjuk az éhségünket.

travelzona_Sumeg_var2

Várinfók:

Nyitvatartás: A téli időszakban a várlátogatás az időjárástól függ!
2018. január-november-december: 9.00-16.00-ig
2018. február-március: 9.00-17.00-ig
2018. április-május-szeptember-október: 9.00-17.00-ig
2018. június-július-augusztus: 9.00-19.00-ig

Belépőjegy árak: felnőtt 1500 Ft, gyermek (6-14) 800 Ft

 

travelzona_Sumeg_var1

A TravelZona ajánlja:

  • Sümeg az Országos Kéktúra vonalán fekszik. Felkészültségünktől függően a környéken számos különböző nehézségű túrát lehet tenni.
  • A városban található Kisfaludy Sándor költő szülőháza is, amelyben a poéta a napóleoni háborúk után telepedett le végleg a feleségével, Szegedy Rózával.
  • A várak szerelmesei ne hagyják ki a mindössze a 18 km-re fekvő Rezi, vagy a 30 km-re fekvő Szigliget várát sem.
  • Sümegről kb. negyedóra alatt juthatunk Tapolcára, ahol a híres Tapolcai-tavasbarlang Látogatóközpont nyújt nem mindennapi élményeket a csónakázni vágyók számára.

 

Képgaléria:

 

 

 

 

 

 

Térkép: