Tata: Királyi kiruccanás az Öreg-tó partján

Uralkodóink legszívesebben itt töltötték volna minden idejüket, a töröknek pedig hosszú évtizedekig fájt rá a foga. A magyar várak közül Tata ma is megér egy hosszabb kirándulást, mert az autentikus történelmi hangulatnak és a lenyűgöző természeti környezetnek nehéz lesz ellenállni.

travelzona_Tatai_var31

Mi az, ami a letelepedést vonzóvá tette az őskori ember számára a Dunántúl északi részén, az Által-ér folyásánál? A hévforrások, a létfenntartást biztosító, vadászatra és gyűjtögetésre alkalmas természeti környezet mindenképp. Tata az évszázadok alatt nemcsak eleink, de később királyaink kedvelt tartózkodási helyévé is vált. Az Öreg- és Cseke-tóval, számos forrással, érrel, patakkal büszkélkedő „Élővizek városa” 2010-ben méltán érdemelte ki a „Biodiverzitás magyar fővárosa” megtisztelő címet, amelyet a biológiai sokszínűség védelméért és a természeti szépségek megőrzéséért kapott.

travelzona_Tatai_var3

A vár, amely Bonfinit is megihlette

A páratlan természeti környezet is elég lenne ahhoz, hogy az ember a hétvégéjét egy tatai kirándulásra szánja, de az Öreg-tó partján álló vár miatt mindenképp megéri felkeresni a helységet. A tó partján álló sziklán a honfoglalás után először a Csák nemzetség kezdett építkezésbe, de a szabályos, négyszög alaprajzú, négy saroktornyos épület csak Zsigmond király idejében, a 15. század elején készült el. A 2-3 helyiségből álló épületszárnyakkal, várkápolnával ellátott építményt két oldalon vizesárok védte, míg a fal többi részén tó és mocsár nehezítette a várba való bejutást az ellenség számára.

travelzona_Tatai_var37

A vár  egyetlen bejárata az északi sarkon épült, amelyhez az árkon átívelő híd vezetett. Tata Zsigmond egyik kedvelt tartózkodási helye volt, olyannyira, hogy uralkodása alatt több évig is itt lakott. A várban vendége volt többek között VIII. Erik dán király, Lazarevics István szerb fejedelem, de maga Jagelló Ulászló lengyel király is szívesen falatozott az ódon falak között a tiszteletére adott főúri vacsorákon. Zsigmond halálát követően a vár többször gazdát cserélt, míg végül a 15. század közepén Mátyás király szerezte meg az építményt, aki az időközben pusztuló rezidenciát késő gótikus és reneszánsz stílusban építtette újjá.

travelzona_Tatai_var32

Az átalakítási munkák az uralkodó udvarában sűrűn megforduló olasz történetírót, Antonio Bonfinit is megihlették, aki a következő sorokat jegyezte le egyik munkájában: „Az oszlopcsarnok között kicsiny tér, melyet aranyozott ebédlőtermek és ágyasházak vesznek körül, rekeszes mennyezetekkel, aranyozott domborművekkel.” Ezek után nem csoda, hogy Mátyás elődjéhez, Zsigmondhoz hasonlóan szintén szívesen időzött az impozáns épületben, ahová leginkább pihenni járt, míg a tó és a vadaskert fényűző királyi vadászatok helyszíne volt hosszú időn keresztül.

travelzona_Tatai_var23


Dacolni a pusztulással

A viharos századok azonban nem kímélték az épületet Mátyás halála után. A mohácsi csatavesztést követően a várnak több tulajdonosa volt, a török számos alkalommal felgyújtotta a várossal együtt, majd a 16. század végén Szinán pasa vette ostrom alá mintegy kétszázezer emberével, és hetekig tartó véres küzdelem árán megszerezte.

travelzona_Tatai_var30

Az épület a legsúlyosabb csapást a 17. század végén szenvedte el Kara Musztafa török vezértől, akinek Thököly Imre seregével együtt sikerült a várat elfoglalnia, majd felrobbantania. A 18. század elején I. Lipót tett kísérletet arra, hogy a várat teljesen elpusztítsa, de hála Vak Bottyán kurucainak a terve végül nem vált valóra.  Az építmény hamarosan az Esterházyak birtokába került, akik a második világháború végéig voltak a vár tulajdonosai. A legjelentősebb helyreállítási munkákra 1964 és 1973 között került sor, amelyet a Nemzeti Várprogram keretein belül 2017-től újabb rekonstrukciós helyreállítások követnek majd.

travelzona_Tatai_var22

 

Romantikus séta Kazinczy nyomában

A várban napjainkban a Kuny Domokos Múzeum működik, amely többek között a római és a középkori kőtárat rejti. Akit nem hoznak lázba a faragványok, annak érdemes bekukkantania a gótikus keresztboltozatú lovagterembe, ahol egy Zsigmond-kori lovagalakos kályha és számos reneszánsz bútor gondoskodik a fantáziánkat megmozgató időutazásról.

travelzona_Tatai_var28

Az épület bebarangolása után érdemes leülni a vár teraszán kialakított kávézóban, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Öreg-tóra. Ha kipihentük magunkat, akkor irány Tata angolkertje, amelyet Böhm Ferenc uradalmi mérnöknek köszönhet a város népe, és csak néhány percre található a vártól. A szakember az Esterházyak megbízásából tervezte a mintegy 25 hektáron kialakított kertet a 18. század végén.

travelzona_Tatai_var11

A látvány Kazinczy Ferenc költőt is lenyűgözte, olyannyira, hogy kétszer is ellátogatott ide. A szentimentális hangulathoz itt a Cseke-tavon illetve a forrásokon kívül a Török mecset és az ún. Kiskastély dukál, amelyet az Esterházy család vendégcsalogató nyári lakként használt. Aki megunta az andalgást, annak a nap végén érdemes felkapaszkodnia a 166 méter magas Kálvária dombra, amely 1958 óta fontos természetvédelmi terület. A közelében található Szabadtéri Geológiai Múzeumban közelebbről is megcsodálhatjuk a földtörténeti középidő geológiai maradványait és a mintegy hatszáz növénycsoportból álló botanikai gyűjteményt. A Kálvária dombról gyönyörű kilátás nyílik az egész városra.

travelzona_Tatai_var13

 

A TravelZona tippje:

Fedezd fel az egész évben látogatható tatai Fényes Tanösvényt, amelynek 18 állomása van. Az ökoturisztikai útvonal interaktív módon mutatja be a fürdő természeti kincseit. A természeti látnivalókat a helyi élővilágot bemutató kiállítás és foglalkozások egészítik ki.
Bővebb infó: tataifenyestanosveny.hu

Novemberben ne hagyd ki a programodból a híres Tatai Vadlúd Sokadalmat sem, ahol a hangulatról az Öreg-tó partján gyülekező sok ezer vadlúd gondoskodik.
Bővebb infó: vadludsokadalom.hu

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

Térkép: