Boldogkőváralja: A Zemplén büszke gyöngyszeme

Egy vadregényes őszi hétvégéért nem kell a szomszédba menni. Elég felkerekedni, és meg se állni az ország észak-keleti feléig, ahol az elénk táruló látványban biztosan nem fogunk csalódni. A Hernád völgyének peremén magasodó várnak már a neve is mosolyra csábít, itt az ideje felfedezni!

travelzona_Boldogkovar20

Pénzhamisító és költő tanyája

A Zempléni-hegység önmagában megér egy bakancshúzást, de a vonulat nyugati részén fekvő vár hazánk egyik legszebb úti célja az Országos Kéktúra mentén. A környéken barangolásra csábító erdők, vendégszerető emberek fogadják a látogatókat, az andezittufa hegy tetején álló falak között pedig igazi időutazásra számíthatunk. Az építményt először „Castrum Boldua” néven említik egy 13. század végéről fennmaradt oklevélben, de később hívták például Bodókőnek is. A legenda szerint egy Bodó nevű aszalómester emlékét tisztelhetjük az elnevezésben, aki IV. Béla királynak nyújtott segítséget a tatárdúlás idején.

travelzona_Boldogkovar22

A vár közel nyolcszáz éves története alatt többször gazdát cserélt, az Amadék, Drugethek, Czudarok után többek között a Szapolyai család is élvezhette az impozáns épület védelmét, de a 16. század folyamán a hírhedt Bebek família is megszerezte egy időre. Ők a kardforgatáson kívül a bajkeveréshez is igen jól értettek, olyannyira, hogy feltételezések szerint pénzhamisítással is foglalkoztak, amelyre Boldogkő vára tökéletes helyszínnek bizonyult a zűrzavaros időkben.

travelzona_Boldogkovar5

Szívesen töltötte itt az idejét Balassi Bálint költő, a híres törökverő is, aki Borivóknak való című versét az épület egyik lakószobájában vetette papírra. A várnak a századok folyamán fontos szerepe jutott a portyázó török csapatok megállításában, később a Habsburgoknak sikerült megkaparintani Thököly Imrétől. Ez az akció olyan jól sikerült, hogy az ellenséges csapatok a 18. század elején szinte teljesen lakhatatlanná tették az épületet. A vár utolsó birtokosa a Zichy család volt egészen 1945-ig, majd állami tulajdonba került.

 travelzona_Boldogkovar21

Értékek megőrzése

A vár első komolyabb helyreállítási munkáit a Habsburg pusztítást követően kezdték meg a 19. század utolsó évtizedeiben neogótikus stílusban: a leomlott falakat magasították, a foghíjas falrészeket befalazták, az ablaknyílásokat, bejáratokat csúcsívesre építették át. A vár régészeti feltárása az 1960-as évek elején indult K. Végh Katalin vezetésével, majd 2002-től újabb rekonstrukciós munkálatokat, illetve régészeti ásatásokat folytattak az építményben a Széchenyi-terv keretében.

travelzona_Boldogkovar11

Többek között felépült az alsó udvar falán a száz méter hosszú gyilokjáró, a kaputoronyra és déli toronyra védőtetőt építettek, valamint összekötötték a vár pincéjét és a vár borozót. Rekonstruálták az alsóvár kapuját, illetve az északi védművet, de helyreállították a Szárazmalmot és a Háromszögű tornyot is. Ez utóbbi északról a palotát védi, és szorosan csatlakozik is hozzá egy kilátóval a tetején. A szakemberek ebben két félkör alakú építményre bukkantak, középen csigalépcső maradványaival, továbbá elfalazott ablaknyílásokkal és dongaboltozat nyomaival. A torony emeleti részét kápolna céljára használták, egyéb helyiségeit pedig puskapor elhelyezésére vették igénybe.

 travelzona_Boldogkovar10

Csoda az ódon falak között

A vár tereiben, illetve helyiségeiben ma egyedi történelmi kiállítások tekinthetők meg. Aki még életében nem látott Szárazmalmot, az most közelről is szemügyre veheti. A boldogkőváraljai változatot a 17. század végén készítették, és puskaportörésre használták. A látványos kialakítású szerkezet egyik oldalát a sziklába faragták, az őrlést a kerék felett magasabban elhelyezett őrlőkövek végezték. Egy installáció segítségével ki is próbálható, hogyan működött.

travelzona_Boldogkovar3
A vár legépebben maradt része a magas falakkal ellátott palota, amelynek alsó részén négy darab 20 cm széles és 12 cm magas lőrés található. A feltárás során a kutatók megállapították, hogy a járószint a palotában, illetve az egész vár területén a szikla volt. A lovagteremben biztos, hogy nem tudunk szó nélkül elmenni Közép-Európa legnagyobb, a teljes magyar történelmet bemutató ólomkatona kiállítása mellett: a tízezer ólomból készült figura látványa komoly vizuális élmény, ahogy az Aba-nemzetséghez tartozó családok címerei és zászlói is. Akinek ez mind nem lenne elég, az hadtörténeti eszközökkel is megismerkedhet, a pincében szobrokban és ásványokban gyönyörködhet, de ugyanitt nem érdemes kihagyni a rekonstruált kovácsműhelyt, valamint a börtönt, kínzókamrát sem. A vár 16. század első feléből származó tömlöcét 5,6 méter mélyre faragták a sziklába, mivel külön lejárata és ablaka nincs, a rabokat valószínűleg a felső nyíláson át kötélen engedték le a mélyére.

travelzona_Boldogkovar4

Hasznos információk várlátogatáshoz

Nyitvatartás:
Május 1- szeptember 31-ig naponta 8-20 óráig
Október és április hónapokban naponta 8-19 óráig
November 1-március 31-ig naponta 8-16 óráig
Árak:
Felnőtt belépő: 1100 Ft
Diák belépő (6-18 éves korig): 700 Ft
Nyugdíjas belépő (60 év felett): 700 Ft

Ezt nézd meg még a környéken:

Vizsoly – Károli-biblia

Regéc – Vár

Füzér – Vár

Képgaléria:

 

Térkép: