A Dél-Hanság kapujában

Mikor előhalásztam a Magyarország térképemet, hogy Öntésmajor után kutassak, nem találtam meg a hansági települést, de legnagyobb megdöbbenésemre a GPS sem hozta találatként. Ekkor már kezdtem sejteni, hogy kiváló úti célt választottam magamnak a Hanság déli részének felfedezésére.

travelzona_Hansag13

Így jobb híján Öntésmajor tőszomszédságában lévő Oslit lőttem be köztes úti célnak. Mikor az M1-es autópályáról Győrnél legördültem a – javarészt- felújított Sopron felé tartó 85. útra, még szemerkélt az eső, de amikor a falu határában ráléptem a fékre, hogy készítsek néhány felvételt a nemrég felújított Szent Vendel kápolnáról, már kegyeibe fogadott az időjárás, és elzárta égi csapjait.

travelzona-Hansag_50

Néhány perc múlva a „semmiből” megjelent Géza bácsi, aki elmondása szerint 81 éves létére minden nap teker pár kilométert hasonló korú biciklijén. Nem árt az egészség, amíg az ember fiatal – mondta vigyorogva. Szóba elegyedtem vele. Tudomásomra hozta, hogy Osli egy Árpád-kori település, ahova annak idején a határ őrizetére besenyőket telepítettek. Az egyik besenyő nemzetség az Osl nevet viselte, s innen jött a település mai neve. Búcsúzóul az öreg úr még útba igazít, s pár perc múlva már az öntésmajori utca felett keringő és fészkére leszálló fehér gólyákat csodálom.

travelzona_Hansag47

Hanyi élet hajdanán

A Fertő-Hanság Nemzeti Park több részből tevődik össze, amelynek fontos része a Hanság. Ezt, a valamikor ősi háborítatlan láp- és mocsárvilágot nevezi a népnyelv “Hanynak”.
A bájos hanyi falucska a Dél-Hanság kapuja, Kapuvártól északra csupán 6-km-re fekszik. E település ad otthont a Hanság élővilágáról szóló kiállításnak, amely hűen és hitelesen mutatja be nemcsak a térség flóráját és faunáját, hanem az egykor itt élő emberek életét, valamint a hajdani majorságokban zajló életet.

travelzona_Hansag24

Itt tudom meg azt is, hogy anno, a XIX. sz. végén készült itt egy keskeny nyomtávú vasútvonal, amely közel 100 esztendeig működött, majd 1978-ban megszüntették. Most bizony jól jönne a fellendülőben lévő idegenforgalom számára, de a nyomvonal és az állomások is eltűntek, mintha sosem lettek volna.

travelzona_Hansag42

Hanság élővilági kiállítás: Ez a szerencsétlen állat egy drótkerítésnek esett áldozatul

 

Pedig régen nagy áldásnak számított a vasparipa. Kapuvárról indult és behálózta a Hanságot, átment a Fertőtájra: mezőgazdasági, erdészeti terményeket és persze személyeket is szállított. A Hanságban lévő majorságoknak ez volt az egyetlen megközelítési lehetősége, amikor az utak víz alá kerültek.

travelzona_Hansag45

A lecsapolásoknak és drasztikus tájátalakításoknak köszönhetően ez utóbbi veszély már nem fenyeget: a fenti események ugyanis komolyan érintették a Hanságot és a Fertőt, így a táj jelentősen átalakult.

A Fertő valamikor szabadon terjeszkedhetett, és vizei évszázadokon át összeköttetésben voltak a Hanság medencéjével.

travelzona_Hansag9

Jégkorszak formálta Hanság

A Fertőt nagy részben a csapadék élteti, de a Vulka-, a Rákos-patak, és néhány belső forrásokból is táplálkozik.

A Hanság kialakulása az utolsó jégkorszak végére esett, amikor 18-20.000 évvel ezelőtt a terület megsüllyedt. A Hanság medencéjét az ott kanyargó folyók, kisebb erek táplálták, a fölös vizeket pedig túlfolyóként a Rábca továbbította a Rába és a Mosoni Duna felé. A lecsapolások és környezeti változások ellenére a mélyebben fekvő részeken mind a mai napig fenn maradtak a mocsaras, lápos területek, páratlanul gazdag növény és állatvilágot teremtve.

travelzona_Hansag22
A dús és buja vegetáció számos különleges növényritkaságnak szolgál otthonául. A szárhalmi erdő féltett kincse – a Fertő nyugati oldalán – a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus L.), de ritkaság a lápi hízóka (Pinguicula vulgaris), és szemet gyönyörködtető kosborfélék (Orchidaceae) változatossága. A vizes élőhelyek vonzzák a vidrákat, a hódokat és a vízi életmódhoz kötődő ritka denevérfajokat.

Hany Istók nyomában

A monda szerint a titokzatos, lidércfényes, lápos, mocsaras világban az 1750-es években egy furcsa szerzetet fogtak ki a kapuvári halászok. Meztelen volt, úszóhártya feszült az ujjai között, lápi növényekkel táplálkozott, ha pedig embert látott, beugrott a vízbe és szélsebesen úszott. Mindenki tartott tőle, vele riogatták a gyerekeket is. A Névtelen vár című regényében Jókai Mórt is megihlette Hany Istók legendás alakja. Erről a rejtélyes szerzetről kapta a nemzeti park egyik legszebb tanösvénye a nevét. A 6 km hosszú tanösvény Osli és Bősárkány között félúton megbújó Esterházy Madárvártától indul, gyalog vagy bringával is bejárható. Tekerem a pedált, miközben felettem fehér – és vörös gémek, kócsagok, kárókatonák, fekete és fehér gólyák szelik fáradhatatlanul keresztbe-kasul a légteret fel és leszállópálya gyanánt. Ez a légiforgalom a Ferihegyéhez hasonlít, csak itt nem Boeingek szálldosnak a fejünk felett.

travelzona_Hansag32

A tanösvény egyik lenyűgöző állomása a Csíkos-Éger, vagy „talpas-égererdő”. Itt sétálgatva olyan érzésem támad, mintha a Gyűrők ura c. film forgatásába csöppentem volna. Sejtelmes színek, félhomály: mohás, nyirkos léggyökerek, matuzsálemkorú égerek tornyosulnak fölém. A növények és a tőzeg illata csak fokozza az élményt. Mivel fokozottan védett területen járok, a nemzeti park barátságos kísérőjét, Istvánt hívtam segítségül. Ő meséli az erdő fekete tőzeges talaját szemügyre véve, hogy a régi korok majorságainak földművesei nem vittek ám magukkal vizet a földekre, hanem levágtak egy nádszálat, leszúrták a tőzegbe, és szívószálként azon keresztül oltották a szomjukat hűs, tiszta vízzel.

travelzona_Hansag26

Tőzeges területen

Ez sajnos ma már elképzelhetetlen, de a tőzegbe zárt évszázados növényi „konzerv” természetben történő megvizsgálása különleges élményt jelent. Arra a kérdésemre is hamar megkapom a választ, hogy miért hívják csíkos égernek ezt az erdőt: hajdanán, amikor az égererdő folyamatosan vízben állt, a kis termetű csíkhalaknak (Cobitis L.) ideális menedéket és búvóhelyet jelentettek az égerek léggyökerei közötti rések. Azóta se víz, se hal, de a név megmaradt.

travelzona_Hansag33

Gasztro Hanyi-módra

A csíkról Istvánnak eszébe jut egy gasztronómiai különlegesség is. Azokban az időkben, amikor rengeteg csík élt a környéken, az emberek előszeretettel fogyasztották, csíkoskáposzta gyanánt savanyú káposztával – meséli, de sietve megnyugtat, hogy ilyen ma már nem létezik, de ha valami finomat szeretnék megkóstolni, ízleljem meg a nemzeti park híres szürkemarha-, vagy bivalykolbászát. De igazi ínyencségnek számít a tájra jellemző ecetes hal is, amelyet először panírban kirántanak, majd hagymás-ecetes vízbe tesznek, így megpuhul a szálka, és az egész hal problémamentesen fogyasztható.

travelzona_Hansag28

Mik azok a gorondok?

Mivel elég éhes vagyok, elterem a szót az ételről, inkább a Király-tó látványában merülök el, ahol szorgosan teszik a dolgukat a szárcsák, vadkacsák és egyéb szárnyasok. Ez igazi madárparadicsom, nem csoda, hogy rengeteg külföldi madarász keresi fel a Hanságot, hisz ez Magyarország egyik legjobb madármegfigyelő helye. A sok egyéb dolog mellett érdemes a távcsövet is bepakolni a hátizsákba, itt biztosan előkerül…

travelzona_Hansag2

Darázsölyv

Kiváló madárvonulási útvonal, ragyogó költő- és pihenőhelyekkel. 300 fölött van az itt megfigyelt madárfajok száma. Nem véletlen, hogy a Fertő nádasaiban található Közép-Európa legnagyobb fészkelő nagy kócsag (Ardea alba) állománya, mintegy 700 pár nagy kócsaggal.

travelzona_Hansag12

Gyurgyalag

A korábbi jégkorszak mementójaként a Hanság-medencéjében megfigyelhetünk érdekes kiemelkedéseket, homokdombokat is, amelyek a helyi népnyelv „gorondként” emleget. Ezek egyes, leomló részei, kiváló fészkelő helyet biztosítanak a színpompás gyurgyalagok számára.

Túraútvonalak minden mennyiségben

Bringázni lehet nemcsak a tanösvényen, hanem a nemzeti park számos helyszínén. Ha érzünk magunkban elég szuflát, körbetekerhetjük a Fertőtavat, amelynek többek között az a különlegessége, hogy egyedülálló módon egyik nemzeti parkból pedálozunk a másikba, miközben változatos vízi élőhelyekben és tájakban gyönyörködhetünk.
Aki viszont csak egy könnyedebb tekerésre vágyik, az nézze meg az Iron Curtain Trail (vasfüggöny-túraútvonal) 13. szakaszát, amely a Rábcán átnyúló andaui hídhoz kanyarog. A híd mellett áll az az 1956-os emlékmű, amely fennen hirdeti, hogy az 56-os események hatására több mint 70.000 honfitársunk menekült át itt a Vöröskereszt segítségével az osztrák sógorokhoz.

travelzona_Hansag16
Aki viszont inkább a gyalogtúrát részesíti előnyben, az ráléphet a Mária zarándokút ösvényére, felkeresheti a Nádak-útját, vagy válogathat kedvére a jó néhány tanösvény közül. A vizes élőhelyekhez viszont dukál a vízi jármű is, így magától értetődő, hogy a Fertő-Hanságban erre is van lehetőség. Csodálatos vízi-útvonalakat járhatunk be akár egyénileg, de csapatban is. A kenu és hajóbérlés nem akadály.

Képgaléria:
« 1 A 2 »

 

 

Térkép: