A rákosi vipera hazájában

Sokan tisztában vannak azzal, hogy az óriás pandát vagy a szumátrai tigrist a kihalás réme fenyegeti, de vajon hányan ismerik a hazánkban fellelhető Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) életkörülményeit és a rá leselkedő veszélyeket? Most közelebbről is megismerhetitek e csodálatos fajt.

 Rakosi_Vipera_1

A szükség hívta életre a rákosi vipera fajmegőrzési programot

A Magyar Madártani Egyesület a Kiskunsági Nemzeti Parkkal karöltve 1998-ban megvásárolt egy területet Kunpeszér közelében: itt 2004-ben – az Európai Uniós Life program keretében – sikerült felépíteni azt a Központot, ahol az MME még abban az évben elkezdte a rákosi vipera fajmegőrzési programot.  A rákosi vipera természetes, hazai populációja évről-évre vészesen csökkent. Ez a tény erősítette meg, hogy szükség van a faj zárt téri tenyésztésére, annak érdekében, hogy a faj ne haljon ki. A Központ kiemelt célja a veszélyeztetett élőhelyekről bekerült kígyók tartása és szaporítása. A szabadtéri terráriumokban egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedeket párosítanak, így nem jelentkezik az izolált, kisméretű, vadon élő populációkban jelentkező beltenyészet sem, és fent tudják tartani az összállomány genetikai változatosságát.

 Rakosi_Vipera_2

A faj egyedszáma évekig drasztikus csökkent

Korábban kisméretű állományokat tudtak csak megfigyelni, amelyek rendkívül sérülékennyé váltak. Ez több tényezőre is visszavezethető: az ember intenzíven kezdte használni a környezetet, így sok helyen felszámolták az élőhelyeket, eltűntek a jó minőségű gyepek, de a megmaradt gyepterületek hasznosítása is megváltozott. A ritkábban történő legeltetésről az ember áttért a gépi kaszálásra, amely szinte “ledarálja” a felszíni gyepeket, a kis borítás pedig nem ad optimális búvóhelyet a kígyónak és megfelelő életkörülményeket az egyenesszárnyú táplálékrovarok számára. Ha például egy traktor megjelenik a határban, utána “felsorakoznak” a gólyafélék, gémfélék, sirályok, varjúk és követik a gépeket. Ilyenkor a szárnyasok – válogatás nélkül – nemcsak az elpusztított példányokat, hanem a túlélő egyedeket is összeszedik.

Rakosi_Vipera_8

A rákosi viperák eredeti élőhelye a Duna-Tisza köze, Ócsa, Dabas, Felső-Kiskunság, Turjánvidék, Bugac, de kis szórványállomány megfigyelhető a Hanságban is. A rákosi viperák étlapja elég változatos. A fiatal egyedek főként egyenesszárnyúakkal – sáskákkal, tücskökkel – táplálkoznak, a felnőttek viszont már elkapják a gyíkokat, apróbb rágcsálókat is.

Rakosi_Vipera_3

Aggódjunk-e, ha véletlenül megmarna minket egy rákosi vipera?

A rákosi vipera meghatározása óta, vagyis több mint 100 éve, nem történt halálos marás. A faj kerüli az embert, rejtőzködő életmódú, óvatos faj, így igen kicsi az esélye, hogy bárkit is megmarjon. A mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen, csupán lokális tüneteket okoz, a marásnak neurotoxikus tünete nincs.
Az tévhit, hogy ha megmar valakit egy vipera, azt ki kell vágni és kik kell véreztetni. Ha a méreg bekerült a véráramba, azt onnan visszaszívni nem lehet. Egy kalcium tabletta, egy folyékony kalcium-injekció megivása hatékonyan segíti a szervezetet.

 Rakosi_Vipera_6

Védett faj!

Hazánkban a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, amelynek természetvédelmi értéke 1.000 000 Ft. Tehát ha valaki elpusztít egy példányt, ez az összeg az, amely a bírósági tárgyalás alapját képezi. (az az összeg keresztes viperánál 200.000 Ft.) De nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is felismerték a rákosi viperák kritikus helyzetét, így a World Conservation Union (IUCN) is a veszélyeztetett kategóriába sorolta.

Rakosi_Vipera_5

 

Érdekes:
1892-ben Budapesten, a Rákos-patak mentén kutyasétáltatás közben fedezett fel két példányt Herman Ottó, és Méhely Lajos akkori elismert zoológus Vipera berus var. rakosiensis-ként írta le azokat. A faj a fent említett területről kapta a nevét, de ez az élőhely mára már sajnos megszűnt, mivel beépítette a város. Az 1950-es években Rákosi Mátyás miatt a nevét parlagi viperára változtattak, de az 1980-90 években visszakapta eredeti nevét. Egyébként a két név (rákosi és parlagi vipera) szinonima.