Vizsoly: a magyar Betlehem

Sokan nem is sejtik, hogy Magyarországon is létezik egy Betlehem, méghozzá nem is akármilyen. A Borsod- Abaúj – Zemplén megyében található Vizsolyban több mint 400 éve ugyanis csoda született, amely meghatározó mérföldkő nemcsak a magyar, de az egyetemes kultúrában is. 1590-ben Károli Gáspár megalkotta a világ első magyar nyelvű Bibliáját, amely korszakalkotó tett volt a magyar nyelv és irodalmi fejlődése szempontjából. Így a vizsolyi Bibliát magában foglaló Vizsolyi Biblia Látogatóközpont joggal és büszkén viseli a Református Betlehem megnevezést.

Vizsoly_travelzona6

Bárhonnan is érkezünk Vizsolyra, szembe tűnhet, hogy a főútnak éppen háttal áll a település legjelentősebb épülete, a Károli-Bibliát is őrző Áprád-kori református templom. Hogyan lehetséges az, hogy Istennek szent háza nem a főút felé néz?- tehetjük fel a kérdést. A válasz roppant egyszerű. Hajdanán a Krakkót Budával összekötő kereskedelmi főútvonal épp a templom másik oldalán kanyargott, és Vizsoly fontos postaállomás helyszín is volt. A ma használatos főútvonal csak évszázadokkal később kapta meg jelenlegi nyomvonalát.

Vizsoly_travelzona37

Jól látszik a befalazott ajtó

Templom a gótika jegyében

Hazánk egyik legbecsesebb Áprád-kori temploma három részből áll, amely különböző időszakokban épült. Először a szentélyt emelték, amely 1220-as évek körül készült el, majd a XIV. század elején a románkori gótikus stílusú hajóval és a toronnyal bővült a templom. Ekkortájt épülhetett a szentély déli oldalán a sekrestye is.

Vizsoly_travelzona36

Míves templomkulcs

A templom a reformáció hullámának köszönhetően a XVI. században a református egyházé lett.  A hosszú évszázadok nem kímélték Isten eme szent helyét, és a történelem vad viharában a XVIII. századra meglehetősen sanyarú sorsra jutott, de szerencsére a türelmi rendelet kihirdetése utáni években elkezdődött a felújítása.

Vizsoly_travelzona22

A díszes szószékkorona

Vizsoly_travelzona12

A szószékkorona alján jól kivehető az 1792-es felirat

 

A templom zsindelyezést kapott, és 1792-ben elkészült a ma látható csodálatos faragású és díszítésű szószékkorona is. A rekonstrukció által a templom bizonyos részei csorbát is szenvedtek, a déli bejáratot és a negyedik, még gótikus stílusú ablakot egyszerűen befalazták. 1885-ben egy nagyobb felújítás során kijavították a repedéseket, a támfalakat, valamint a torony ablakainak boltíveit.

 Vizsoly_travelzona13

Értékes freskók bújtak meg a mészrétegek alatt

Vizsoly_travelzona27

Freskók a szentély mennyezetén

Vizsoly_travelzona31

Az 1940-es templom felújítási munkálatok alkalmával a mészrétegek alatt freskónyomokra bukkantak, amelyeket hosszú évek során, aprólékos munkával tártak fel. Ennek köszönhetően ma is gyönyörködhetünk a középkori freskókban, amelyeknek témája javarészt bibliai eredetű. A hajó északi falán László király legendáját szemlélhetjük meg, de tetten érhető a Kánai menyegző csakúgy, mint a Mária ábrázolás, vagy a Golgotai jelenet. A Szent kereszt megtalálásának históriája is kivehető a freskó jelenetei között.

Vizsoly_travelzona24

A szentély diadalíve fölött az Angyali üdvözletet, a diadalív északi oldalán Szent Kristóf, a déli oldalon pedig a sárkányölő Szent György látható. A szentély falán felfedezhetjük a Betlehemi jászolt, a Három Királyokat, de Keresztelő Szent Jánost és Heródest is. Ha feltekintünk a szentély boltozatára, a bordái között megpillanthatjuk Krisztus mennybemenetelét, Pétert és Andrást, és a szenvedő Krisztust is.

Vizsoly_travelzona25

A szószékkel szemben, a diadalív falán  egy latin felirat olvasható: “Quid hic stas / si non oras rotius / exi foras“, ami annyit tesz: “Ki itt állsz és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!“.

Vizsoly_travelzona19

A Vizsolyi Biblia

A templomban őrzik a gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károli-Bibliának nevezett hungarikumot.

Vizsoly_travelzona33

Károli 1590-ben fejezte be Vizsolyban nagy művét, a Biblia fordítását. Ez volt a legelső magyar nyelvű biblia, amelyből 800 darab készült, s ma közel 60 darab maradt fent különböző helyeken. Ilyen Szentírást őriznek például a budapesti Széchenyi Könyvtárban, vagy Debrecenben, illetve Széphalmon, a Kazinczy Múzeumban.

Vizsoly_travelzona1

A nyomtatás fárasztó és roppant időigényes munkáját az a lengyel származású Mantskovit Bálint végezte, akiről a templom mellett 2015-ben megnyíló Nyomtatástörténeti Múzeumot elneveztek.

Vizsoly_travelzona5

A Nyomtatástörténeti Múzeumban nyomon követhetjük a nyomda őskorát, és magunk is kipróbálhatjuk a hajdani nyomdatechnikát

A vizsolyi Bibliai fordítását és nyomtatását Rákóczi Zsigmond – későbbi erdélyi fejedelem – jelentős adománnyal segítette.

 

Vizsoly_travelzona4

Jó tudni!

Károli a következőképpen vallott az általa készített magyar nyelvű Szentírásról: “… szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát”.

Egy időre lába kélt a Bibliának

A vizsolyi Árpád-kori templomban kiállított Bibliát 2002 februárjában ellopták, és csak másfél év múlva került elő 2003 októberében, de szerencsére sértetlen állapotban. Ezt követően egy restaurálási folyamat után, 2008-ban került vissza Vizsolyra.

 Vizsoly_travelzona15

 

Érdekességek a Károli-Bibliáról:

 

A vizsolyi Biblia 2412 oldalas Szentírás

Mintegy 800 példányban készült

Súlya kb. 6 kg

52 fennmaradt példányról tudnak a szakemberek

24 darab példány külföldön van.

Hasznos

2013-ban a Bibliás Könyvesházzal bővült, melynek festett kazettás mennyezetére is érdemes szegezni tekintetünket. De ha kedvünk tartja egy üdítőt vagy kávét is fogyaszthatunk itt, valamint ajándéktárgyakat, kiadványokat is vásárolhatunk.

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

Térkép:

Ezt nézd meg még a környéken:

Boldogkőváralja – Vár

Regéc – Vár

Füzér – Vár

Kiváló túra- és kerékpáros útvonalak vannak, a régióban kanyarog az Országos Kéktúra egyik szakasza is