Vizsoly: a magyar Betlehem

Sokan nem is sejtik, hogy Magyarországon is létezik egy Betlehem, méghozzá nem is akármilyen. A Borsod- Abaúj – Zemplén megyében található Vizsolyban több mint 400 éve ugyanis csoda született, amely meghatározó mérföldkő nemcsak a magyar, de az egyetemes kultúrában is. 1590-ben Károli Gáspár megalkotta a világ első magyar nyelvű Bibliáját, amely korszakalkotó tett volt a magyar nyelv és irodalmi fejlődése szempontjából. Így a vizsolyi Bibliát magában foglaló Vizsolyi Biblia Látogatóközpont joggal és büszkén viseli a Református Betlehem megnevezést.

Vizsoly_travelzona6

Bárhonnan is érkezünk Vizsolyra, szembe tűnhet, hogy a főútnak éppen háttal áll a település legjelentősebb épülete, a Károli-Bibliát is őrző Áprád-kori református templom. Hogyan lehetséges az, hogy Istennek szent háza nem a főút felé néz?- tehetjük fel a kérdést. A válasz roppant egyszerű. Hajdanán a Krakkót Budával összekötő kereskedelmi főútvonal épp a templom másik oldalán kanyargott, és Vizsoly fontos postaállomás helyszín is volt. A ma használatos főútvonal csak évszázadokkal később kapta meg jelenlegi nyomvonalát.

Vizsoly_travelzona37

Jól látszik a befalazott ajtó

Templom a gótika jegyében

Hazánk egyik legbecsesebb Áprád-kori temploma három részből áll, amely különböző időszakokban épült. Először a szentélyt emelték, amely 1220-as évek körül készült el, majd a XIV. század elején a románkori gótikus stílusú hajóval és a toronnyal bővült a templom. Ekkortájt épülhetett a szentély déli oldalán a sekrestye is.

Vizsoly_travelzona36

Míves templomkulcs

A templom a reformáció hullámának köszönhetően a XVI. században a református egyházé lett.  A hosszú évszázadok nem kímélték Isten eme szent helyét, és a történelem vad viharában a XVIII. századra meglehetősen sanyarú sorsra jutott, de szerencsére a türelmi rendelet kihirdetése utáni években elkezdődött a felújítása.

Vizsoly_travelzona22

A díszes szószékkorona

Vizsoly_travelzona12

A szószékkorona alján jól kivehető az 1792-es felirat

 

A templom zsindelyezést kapott, és 1792-ben elkészült a ma látható csodálatos faragású és díszítésű szószékkorona is. A rekonstrukció által a templom bizonyos részei csorbát is szenvedtek, a déli bejáratot és a negyedik, még gótikus stílusú ablakot egyszerűen befalazták. 1885-ben egy nagyobb felújítás során kijavították a repedéseket, a támfalakat, valamint a torony ablakainak boltíveit.

 Vizsoly_travelzona13

Értékes freskók bújtak meg a mészrétegek alatt

Vizsoly_travelzona27

Freskók a szentély mennyezetén

Vizsoly_travelzona31

Az 1940-es templom felújítási munkálatok alkalmával a mészrétegek alatt freskónyomokra bukkantak, amelyeket hosszú évek során, aprólékos munkával tártak fel. Ennek köszönhetően ma is gyönyörködhetünk a középkori freskókban, amelyeknek témája javarészt bibliai eredetű. A hajó északi falán László király legendáját szemlélhetjük meg, de tetten érhető a Kánai menyegző csakúgy, mint a Mária ábrázolás, vagy a Golgotai jelenet. A Szent kereszt megtalálásának históriája is kivehető a freskó jelenetei között.

Vizsoly_travelzona24

A szentély diadalíve fölött az Angyali üdvözletet, a diadalív északi oldalán Szent Kristóf, a déli oldalon pedig a sárkányölő Szent György látható. A szentély falán felfedezhetjük a Betlehemi jászolt, a Három Királyokat, de Keresztelő Szent Jánost és Heródest is. Ha feltekintünk a szentély boltozatára, a bordái között megpillanthatjuk Krisztus mennybemenetelét, Pétert és Andrást, és a szenvedő Krisztust is.

Vizsoly_travelzona25

A szószékkel szemben, a diadalív falán  egy latin felirat olvasható: “Quid hic stas / si non oras rotius / exi foras“, ami annyit tesz: “Ki itt állsz és nem imádkozol, fordulj meg és menj ki!“.

Vizsoly_travelzona19

A Vizsolyi Biblia

A templomban őrzik a gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról Károli-Bibliának nevezett hungarikumot.

Vizsoly_travelzona33

Károli 1590-ben fejezte be Vizsolyban nagy művét, a Biblia fordítását. Ez volt a legelső magyar nyelvű biblia, amelyből 800 darab készült, s ma közel 60 darab maradt fent különböző helyeken. Ilyen Szentírást őriznek például a budapesti Széchenyi Könyvtárban, vagy Debrecenben, illetve Széphalmon, a Kazinczy Múzeumban.

Vizsoly_travelzona1

A nyomtatás fárasztó és roppant időigényes munkáját az a lengyel származású Mantskovit Bálint végezte, akiről a templom mellett 2015-ben megnyíló Nyomtatástörténeti Múzeumot elneveztek.

Vizsoly_travelzona5

A Nyomtatástörténeti Múzeumban nyomon követhetjük a nyomda őskorát, és magunk is kipróbálhatjuk a hajdani nyomdatechnikát

A vizsolyi Bibliai fordítását és nyomtatását Rákóczi Zsigmond – későbbi erdélyi fejedelem – jelentős adománnyal segítette.

 

Vizsoly_travelzona4

Jó tudni!

Károli a következőképpen vallott az általa készített magyar nyelvű Szentírásról: “… szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát”.

Egy időre lába kélt a Bibliának

A vizsolyi Árpád-kori templomban kiállított Bibliát 2002 februárjában ellopták, és csak másfél év múlva került elő 2003 októberében, de szerencsére sértetlen állapotban. Ezt követően egy restaurálási folyamat után, 2008-ban került vissza Vizsolyra.

 Vizsoly_travelzona15

 

Érdekességek a Károli-Bibliáról:

 

A vizsolyi Biblia 2412 oldalas Szentírás

Mintegy 800 példányban készült

Súlya kb. 6 kg

52 fennmaradt példányról tudnak a szakemberek

24 darab példány külföldön van.

Hasznos

2013-ban a Bibliás Könyvesházzal bővült, melynek festett kazettás mennyezetére is érdemes szegezni tekintetünket. De ha kedvünk tartja egy üdítőt vagy kávét is fogyaszthatunk itt, valamint ajándéktárgyakat, kiadványokat is vásárolhatunk.

Ezt nézd meg még a környéken:

Boldogkőváralja – Vár

Regéc – Vár

Füzér – Vár

Kiváló túra- és kerékpáros útvonalak vannak, a régióban kanyarog az Országos Kéktúra egyik szakasza is

 

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

Térkép: