Kérdezz-felelek a Kő-hegyről

Hajdanvolt füstölgő vulkánok és hullámzó tenger a mai Budapest közelében. A pomázi Kő-hegy népszerű turistacélpont, amelynek látnivalóit sokan ismerik. Nem én vagyok az egyedüli, aki Pomázról a zöld túrajelzésen feljutott a Kő-hegyre, majd a másik oldalon leereszkedett Szentendrére. A Petőfi-pihenő emlékeztet rá, hogy nagy költőnk is járt erre. De vajon ismerjük-e a válaszokat a következő kérdésekre?

travelzona_Ko_hegy2

Kipreparálódott vulkáni bombák

Miből áll a Kő-hegy?

Bárki elolvashatja akár a tanösvény tábláin is, hogy a Kő-hegy andezitből és dácitból, illetve dácittufából áll. Vajon ettől okosabbak lettünk vagy csak okosabbnak látszunk?

Először is a beszélő kőzetnevekről: az andezit névadója a dél-amerikai Andok hegység, a dácité Dácia, vagyis a kb. a mai Erdély területén elterülő egykori római provincia.

Mindkét kőzet úgy keletkezik, hogy a forró magma a gázai feszítő erejének engedelmeskedve elindul felfelé. Menet közben magába olvasztja az útját szegélyező, szilárd kőzetek egy részét. Végül törésvonalak mentén eléri a felszínt: így keletkezik a tűzhányó.

Hogy ez a felszínretörés szelíd lávafolyást vagy barátságtalanul nagy robbanásokat jelent-e, az a magma kémiai összetételétől függ elsősorban. A sokféle olvadt anyag közül a szilícium-dioxid (SiO2) mennyisége befolyásolja, hogy a láva (vagyis a felszínre tört magma) mennyire sűrű. Ha kevés van benne, akkor folyékony a láva, könnyen kifolyik, kevésbé okoz robbanásokat. Ha azonban sok van benne, akkor a sűrű anyag útját állja az alulról tolakodó gázoknak, amik előbb-utóbb kirobbantják a felettük lévő anyagot. Ez utóbbi a helyzet az andezit és a dácit esetében (az andezit SiO2 tartalma 56-64%, a dácité 65-70%).

travelzona_Ko_hegy6

Agglomerátum

Hogyan alakult ki a Kő-hegy?

A törésvonalak mentén a felszínre érkező láva tehát elég sűrű volt ahhoz, hogy robbanások színesítsék a kitörését. Hatalmas hamufelhő jelezhette, hogy itt bizony egy új vulkán épül. A gázok ereje nemcsak az aprószemű vulkáni hamut, hanem asztalnyi vagy még nagyobb lávadarabokat is magával ragadott. Ezek aztán véletlenszerű kavarodásban hullottak a környékre. Nem lehetett egy életbiztosítás a közelükben lenni!

Az ismétlődő kitörések során egyre vastagabb rétegben borította be a felszínt a hamu és a kihűlt lávadarabok összessége. Az egykori vulkáni hamu tufává szilárdult, a benne látható andezit darabok pedig vulkáni agglomerátumot (szó szerint „szorosan összenyomott” kőzetet) hoztak létre. Ha a tufa dácitból áll, dácittufaként emlegetjük, mint ebben az esetben is.

travelzona_Ko_hegy

A Petőfi-pihenő környékén éppen ezt látjuk: vulkáni tufába ágyazott kisebb-nagyobb kődarabokat.

Mikor volt ez?

A földi halandó válasza: régen. A geológus válasza: nem régen.

A Kő-hegy, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny tűzhányói a miocén nevű időszak közepén működtek, kb. 15 millió évvel ezelőtt. Egy emberöltőhöz képest óriási időtávlat!  A földtörténet egészéhez képest nem is olyan sok, hiszen ez már az újidőben (a napjainkhoz legközelebbi földtörténeti egységben) történt.

 

 travelzona_Ko_hegy1

A Kő-hegy Pomáz felől

Ki láthatta a tűzhányót működni?

Hát emberek biztosan nem. Mert még nem fejlődtek ki.

Akkor dinoszauruszok? Ők sem, mert már korábban, a középidő végén kihaltak.

A miocén időszakban a szárazföldeket már a maihoz hasonló növényzet borította. Az állatvilág csúcsán pedig már az emlősök álltak.

A Kárpát-medencében kellemes, a mai mediterrán tájakéhoz hasonló vagy még melegebb éghajlat uralkodott. Ezt a hazai korall leletekből tudjuk, akik csak a 20 foknál melegebb tengerekben érzik jól magukat.

Na de hol volt itt tenger?

Gyakorlatilag ameddig a szem ellátott, tenger borította a Kárpát-medencét. Déli irányban még kapcsolatban állt a Világtengerrel (vagyis a többi tengerrel és óceánnal). A tudósok a Paratethys nevet adták neki.

A kőzetlemezek mozgásai miatt a mai Északi-középhegység vonalában nagy törésvonalak jöttek létre, ezek mentén törtek fel a tűzhányók.

travelzona_Ko_hegy4

Egykori kitörések egymásra rakódott rétegei

Mi történik, ha vulkánok épülnek a tenger fenekén?

Előbb-utóbb akkorára nőnek, hogy sziget lesz belőlük. Pontosan ez történt. Egy egész vulkáni szigetív keletkezett a tengerben. Legkorábban a mai Visegrádi-hegység és a Börzsöny, legvégül a Zempléni-hegység alakult ki. Őket nevezzük ma a Kárpátok belső vulkáni vonulatának.

A Paratethys-tenger később elzáródott, elvesztette kapcsolatát a Világtengerrel. Ekkortól Pannon-tó a neve. De ez már egy másik történet.

 travelzona_Ko_hegy3

A Gomba-szikla, vagy ahogy sokan nevezik: Napóleon kalapja

Hogyan alakult ki a Gomba-szikla?

Az előbbiek ismeretében a választ már kirázzuk a kisujjunkból.

Adott egy aprószemű, puha kőzet: a dácittufa. Benne hevernek az egykori vulkáni „bombák”, az andezitdarabok.

A megszilárdulásuk óta évmilliók teltek el. Sütötte a nap, fújta a szél, verte az eső a sziklákat. Vagyis dolgozott az erózió, mint minden olyan bolygón, aminek van légköre.

A puha tufa gyorsan pusztul, kivéve ott, ahol egy nagyobb vulkáni kődarab megóvja (átmenetileg). Így szépen kipreparálódik a „sapkás” forma. Képzeletgazdag turisták pedig elnevezik Gomba-sziklának vagy Napóleon kalapjának.

travelzona_Ko_hegy5

Hajdani  vulkáni bombák kiállnak a tufából

Mit tettünk azzal, hogy elolvastuk az előzőeket?

Egy picit megmerítkeztünk az ősföldrajzban. Láttunk valami tájat, olyannak, amilyennek éppen most látszik. Aztán megpróbáltuk kinyomozni, hogy milyen lehetett akkor, amikor kialakult. Érdemes ezt az útvonalat ilyen szemmel is bebarangolni.

Térkép: