Téli álom a barlang mélyén

Számos állat télen nyugalmi állapotban van, vagyis téli álmot alszik. Így vannak ezzel a pelék is. Ilyenkor télvíz idején háborítatlanul pihennek, hogy tavasszal új erőre kapva kibújjanak rejtekeikből. A Sátorkőpusztai-barlangban különös társakra bukkantak a barlangkutatók…

A denevérek bizonyos fajairól (pl. patkósdenevérek, közönséges denevér) eddig is tudtuk, hogy barlangokban töltik a téli álom idejét, hiszen azt többnyire jól látható helyen teszik; gyakran a látogatók feje felett függenek, olykor a barlangok számunkra hidegnek tűnő 7-10 Celsius-fokos bejárati zónájában.

travelzona_Pele02

Velük és más, szintén látható helyen telelő alacsonyabb rendű élőlényekkel (pl. rovarok, pókok) ellentétben a szintén sziklaodúkat, barlangokat felkereső nagy pele elrejtőzik a kíváncsi szemek elől.

travelzona_Pele01

Így történhetett, hogy a Sátorkőpusztai-barlangban végzett feltáró kutatás során, 35 méterrel a felszín alatt, a nagyterem agyagos talajában, kb. 30 cm-es mélységben két téli álmot alvó pelére akadtunk. Nem számítottunk rájuk, így csak a szerencsés véletlenen múlt, hogy csákánnyal, ásóval nem sértettük meg őket.

Még a hátizsákokat is megdézsmálja

A nagy pele előszeretettel él barlangokban. Az áprilistól októberig tartó időszakban a bejárati szakaszban aktív, de akkor is csak éjszaka. Gyakorlatilag mindenevő. A magokat, rovarokat ugyanúgy megeszi, mint az elől hagyott kenyeret, szalonnát, zsírt. Ha nem zárjuk el kellőképpen holminkat, előszeretettel keresgél a barlangászok hátizsákjában, ahol még a szappant is megrágja. Az év többi hónapját hibernációban (téli álomban) tölti.
A hosszú védtelen hónapokban igyekszik biztonságos helyre húzódni, jelen esetben mélyen a föld alá bújni. Helyválasztása azonban nem mindig szerencsés (bár ez esetben végül is az volt)! A kis rágcsálókat védett helyre helyeztük, ahol nyugodtan szuszoghatnak áprilisig.

travelzona_Pele03

Pelelexikon

Hazánkban három pelefajt sikerült megfigyelnünk: mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), nagy pele (Glis glis), erdei pele (Dryomys nitedula).

A három faj közül a nagy pele egyedei a legtermetesebbek, ennek ellenére ezek még annyit sem nyomnak, mint egy 25 dkg-os kocka Rama margarin. Ezek az aprócska állatok kiválóan képesek alkalmazkodni  a folyamatosan változó időjárási körülményekhez. Ha például nem kedvezők számukra a körülmények, ez meglátszik a szaporulatukon is.

A nyári hónapokban szaporodik és a nőstény 2-8 kicsinek ad életet. Gondoskodó szülők, ha veszélyt éreznek, az anya a kicsinyei „grabancát” megfogva biztonságos helyre cipeli őket.

A kifejlett példányok testhossza 25 – 35 cm és testükhöz képest hosszú farkuk  akár a 15 cm-t is eléri.

travelzona_Pele05

Bámulatos, hogy ezek a picinyke rágcsálók is a vegetációs időszakban felhalmozott táplálék energiáját használják fel téli álmuk során, hiszen ilyenkor nem táplálkoznak. A nyugalmi időszakban testhőmérsékletüket úgy „állítják be”, hogy az  alig legyen néhány fokkal a 0° C fok felett, így a lehető legkevesebb energiát használják a „túléléshez”. Akármennyire is  alkalmazkodnak a téli viszonyokhoz, sokuk mégis elpusztul a több hónapig tartó hideg időszakban.

travelzona_Pele04

Érdekesség:
Mivel rendkívül sokat alszanak, így ez a tulajdonságuk a nevükre is átragadt, ugyanis németül Siebenschläfer (hétalvó) a nevük. Így hívják a németek a sokat alvó kisgyermekeket is. Több mesekönyv is megjelent e kedves kisállatokról német nyelven. Egyik legélvezetesebb a „Bobo Siebenschläfer wird nicht müde’ Markus Osterwalder tollából.