Zillis: román kori képregény a templomban

A svájci Graubünden kantonban található egy aprócska falvacska, Zillis, amelynek XII. századi román kori Szent Márton temploma igazi kincseket rejt. Isten házának világhírű mennyezete lélegzetelállító „képregényt” tár a szemünk elé a XII. századból.

Ausztria nyugati határtól (Feldkirch) alig egy órácskányira, Graubünden zöld dimbes-dombos vidékén bújik meg Zillis.

17_8282

A híres Viamala (veszélyes utat jelent) szurdok felső régiójában, a Schamsertalban kis patakként csörgedezik még a Rajna. A korábbi évszázadokban csupán ez a rendkívül veszélyes út létezett, ez kötötte össze a környék lakóit a Szent Márton templom bibliai jeleneteit elmesélő meseszerű mennyezetével.

Aki nem célzottan a településre tart, az simán elszáguld az autópályán a látszólag szokványos, svájci falvacska mellett, pedig itt igazán megéri tenni egy néhány órás kitérőt, és alaposan körbejárni Szent Márton román kori templomát, amely 153 darab festett mennyezeti kazettájával csodálatos képekben mesél Jézus életéről és jócselekedeteiről.

04_8155_3_kiraly

A mennyezeti kazetták festésének időszakában (a XII. század második fele) I. Barbarossa császár háborúban állt a lombardiai városokkal. 1161-re sikerült egész Milánóig előrenyomulnia, amelyet le is rombolt. Kancellárja, Reinald von Dasser a háborúban zsákmányként megszerzett Három királyok relikviát az Alpokon keresztül Kölnbe szállította. A Keleti Bölcsek története is szépen kirajzolódik a templom mennyezetkazettáin.

21_8191_madar

Jézus szabadon engedi a madarat

Egy kis templomtörténelem

Ásatások és római érmék bizonyítják, hogy ezen a vidéken már a római korban is település lehetett, amelynek első templomát 500-ban építhették, de írásos dokumentumok csak a karolingok idejéből (831) említik először a templomot “ecclesia plebeia in Ciranesként”.  Ekkortájt keletkezhetett a templom három patkó alakú apszisa, amely az akkori Chur környéki építési stílusra volt jellemző. 1109-1114 között elkészült a román stílusú famennyezet is. 1130-1140 között a templomot teljesen átépítették, de a lapos mennyezeti kazettákkal díszített hajó és a torony megmaradt. A templom keresztelőköve a XII. századból, a szószék 1647-ből, a késő gótikus kórus és mellvédje pedig a XVI. századból származik. A zárókövön Krisztus és Mária monogramja látható.

19_8275_angyal

A mennyezeten több helyen is megfigyelhetünk angyalokat

Hajdanán, Európa számos helyszínén (Magyarország, Erdély, Ukrajna, stb.) az iskolázatlan, írástudatlan templomjárókat nem írás fogadta a szent helyen, hanem képekkel, ábrázolásokkal mesélték el a bibliai történeteket és a testamentumban álló cselekedeteket. És tényleg: az egész olyan, mintha egy csodálatosan és aprólékosan megfestett mesekönyvet nézegetnénk.

18_8270_3kirly_1ike_Maria_Jezus_1111_fa

A Három király egyike és Mária Jézussal

A kutatások nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy ki vagy kik festették e meseszép templom kazettáit. Egyes feltételezések szerint középkori könyvkészítők keze munkáját dicsérik a mennyezet alkotásai. A motívumok és díszítőelemek arra utalhatnak, hogy a mesterek helyi művészek lehettek.

16_8265_sziren_trombitaval

Tengeri szirén trombitával

Isten házának színes mennye

A festett fakazettás mennyezetet 8 méteres magasságban rögzítették.  A templom 153 db festett fakazettáját szélességben 9 sorban tizenhetesével helyezték el. Minden egyes kazetta hozzávetőlegesen 90 cm x 90 cm méretű.

14_8251_jeruzsalemi_bevonulas_1

Jeruzsálemi bevonulás szamáron

A román kori templommennyezet egy igazi műalkotás, amely a világon egyedülálló képi világgal rendelkezik és nagy örömükre – jó lehet többször restaurálták – szépen megmaradt.

A mennyezetet 1109-1114 körül festették.  A legtöbbje fenyőből készült, amely először egy vékony réteg gipszfelületet kapott, majd megfestették és végül rögzítették a mennyezetre.

05_8155_Menekules_egyiptom

Az ábrázolások tematikailag két csoportba oszthatók. A fal melletti – külső – kazettákra (48 db) és a belső kazettákra (105 db), amelyek logikai sorrendben keletről nyugat felé „olvasandók”. A világhírű famennyezetet 1938-1940 között restaurálták.

Az ősóceán különleges lényei

07_8160_7_old

A külső mennyezeti kazetták különféle szörnyekkel, furcsa tengeri, mitikus lényekkel a középkori tengeri életet szimbolizálják. A rendkívül furcsa, olykor meghökkentő mesefigurákhoz több jelentést is társul: egyrészt az ősóceánt jelenítik meg, de ugyanakkor az Apokalipszisre is utalnak. Szintén ezt erősíti a négy sarokban látható angyali ábrázolás.

10_8164_fakivagas_1109_10

A halfarkú állatok, például farkas, medve, oroszlán, szarvas és elefánt, valamint a hangszereken játszó sellők a Rosszat és a Gonoszt szimbolizálják. A vízi jelenetek egyébként bemutatják az evangéliumi halász, valamint Jónás legendáját is.

DSC_8164

A mennyezet külső sora tengeri csodalényeket ábrázol

A központi kazetták Krisztus életének momentumait taglalják

A belső fakazetták festését Krisztus életének szentelték. Dávid király, Salamon, Rehabeám, Júdea királya is feltűnik a kazettákon, csakúgy, mint az újtestamentum ismert jelenetei.

Szembetűnő a Három királyok megjelenítése és szépen kidolgozott jelenet örökíti meg a menekülést Egyiptomba, valamint a betlehemi gyermekgyilkosságot. De felfedezhetjük Keresztelő Szent János alakját és Jézus megkeresztelésének ábrázolását is.

06_8158_David_k

Dávid király, Krisztus előképe

Néhány kazettán pedig Krisztus tanításai és a csodatévő Krisztus „hirdeti az igét”. Figyelemreméltó kazetta az is, amely a Jeruzsálemi bevonulást ábrázolja. Érdekes momentum, hogy az Utolsó vacsoránál az ismeretlen mesterek Jézus köré 6 figurát festettek 12 helyett. A szenvedés története pedig bemutatja a töviskoszorús Jézust. A központi kazettákon megtekinthetjük a Szent Márton életéből származó jeleneteket is. A bizánci korra utal az a tény is, hogy a férfiak tunikát viselnek, erre pedig tógát húznak. Ezzel szemben a nők himationt (ókori görög ruha) viselnek.

11_ordog_megkiserti_jezust

Az ördög megkísérti Jézust

A zillisi mesterek nagy hangsúlyt fektettek a színvilágra is. Előszeretettel használtak hideg, fakó színeket, mint az olíva, szürke vagy a világosbarna. Ilyen típusú román kori festett mennyezet hasonlóan jó állapotban rendkívüli ritkaságnak számít.

09_8160_Krisztus_tanito_1

Krisztus és a szamaritánusok, Krisztus tanítóként

 

02_8152_labmosas

Ha figyelmesen megnézzük a kazettákat, megpillanthatjuk Jézus az utolsó vacsora előtti lábmosását ábrázoló jelenetét is.

Praktikus ötlet

15_tukor_8257

Roppant ötletes, hogy a templom padsoraiban nagyító tulajdonsággal rendelkező tükrök sorakoznak, amelyeket kézbe vehet a látogató, és abban nézegetheti a festett kazettákat, így nem kell órák hosszat kényelmetlenül felfelé bámulni. Ilyet még egyetlen festett mennyezetű templomban sem láttam, pedig igazán praktikus megoldás.

Kulso_8178

Egy hullámszerű díszítőelem választja el a külvilág fantasztikus alakzatait az újtestamentum történeteinek belső világától.

08_8160_Bethesda_to

A gyógyító erejű Bethesda-tó

Érdekesség:

A román kori festett mennyezetet 1989 óta rendszeresen figyelik, ellenőrzik, hogy feltárják a festmények állagában bekövetkező változásokat, és szükséges esetén, az állagmegóvás érdekében meghozzák a szükséges óvintézkedéseket. Ugyanis a múltban rengeteg kárt okozott a nedves környezet miatt kialakult gombásodás, penészedés, és ezek következtében a festékrétegek leválása.

 

04_8155_3_kiraly

A kutatók azt is meg tudták állapítani, hogy a szörnyet ábrázoló 44 kazetta fáját 1109-1110 téli időszaka körül vághatták ki, a Három királyokat ábrázoló mennyezetkazetta fáját viszont 1111 nyári időszakában termelhették ki. A különböző időkből származó faanyagok sejtstruktúráját vizsgálták.

01_8150_Lazar_feltam

Lázár feltámasztása

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

 

Térkép: