Kamalduli remeteség: A némaság kolostora

Az Észak-Vértes lábánál, olyan erdők rejtekén, ahol talán még a lélek is lábujjhegyen jár, bújik meg a majki kamalduli remeteség kolostoregyüttese. A korábban méltánytalanul elhanyagolt műemléket tavaly újították fel.

„Ne nekünk, Uram, ne nekünk,
hanem a te nevednek adj dicsőséget” (Zsoltár 115.1)

travelzona_kamalduli_remeteseg18

Az alapításról

A kamalduli rendet a XI. században Szent Romuald alapította Itáliában, egy Malduli nevű földbirtokos gazda által felajánlott birtokon. Az első kamalduli remeteséget Nyitra közelében, a Zobor-hegyen alapították 1691-ben.
A rend fehér csuhás szerzetesei a XVII. század végén jelentek meg hazánkban. Az ismert alapítások sorában a majki remeteség sorrendben a negyedik, egyben utolsó volt, amelyet gróf Eszterházy József 1733-ban hozott létre gesztesi birtokán. A gróf a rendnek adományozta a több mint 1000 holdas birtokát, sőt az építkezéshez még alapanyagot is biztosított. A majki remeteség emeletes főszárnyból és két földszintes mellékszárnyból álló „foresteria” épületét 1745-től 1752-ig építették, de a belső díszítőmunkálatok még az 1760-as évekig is elhúzódtak. A rend falai között közösségi helyeket is kialakítottak: gyógyszertárat, betegszobát, könyvtárat, kápolnát, éléskamrát, konyhát, borbélyszobát, asztalosműhelyt és sütőházat is.

travelzona_kamalduli_remeteseg4

Érdekesség, hogy a két konyhának külön funkciója volt: az egyikben főztek, a másikban a halakat készítették elő, hiszen a majki szerzetesek – főleg böjt idején –  előszeretettel fogyasztottak halakat. Az éléskamrában romlandó ételeket, valamint zsírt, káposztát és uborkáshordót raktároztak. A clausuraban pedig a remeték cellaházai álltak.
Ezen utóbbiak építését a kor főpapjai és jómódú magánszemélyei támogatták, akiknek mecenatúráját úgy hálálták meg, hogy az egyes házak homlokzatán elhelyezték címereiket, amelyek még ma is megtekinthetők. Az aprócska házak utcákat képeznek, amelyek két oldalán levendula ringatózik. A cellaházak egy bejárattal és öt ablakkal, valamint a házzal megegyező méretű kerttel rendelkeznek.

travelzona_kamalduli_remeteseg37

Minél jobban ritkulnak a szavak…

A barokk műemlékegyüttes tizenhét cellaházból, a remeteség szívében álló templom csonka tornyából, támpilléréből, valamint a rendházépületből áll. Maga a templom Franz Anton Pilgram tervei alapján született, de halála után a hiányzó részeket az Esterházyak építésze, Feller Jakab fejezte be. A templom mennyezeti freskója pedig a messze földről híres Franz Anton Maulbertsch keze munkáját dicséri.
A sors nem volt kegyes a rendhez, hisz a templomot 1811-ben villámcsapás érte, amelynek következtében – a tornyot kivéve – megsemmisült.

travelzona_kamalduli_remeteseg10

A csend-kolostor falai között andalogva Ottlik Géza szavai sejlenek fel a lényegről, amelyet az Iskola a határon című mesterművében fogalmazott meg: „Minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság; s a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.”
A némasági fogadalmat tett szerzetesek egymással nem kommunikálhattak és a külvilággal sem érintkezhettek, sőt cellalakásuk kertjét is csak engedéllyel hagyhatták el. Fogadalmuk alól évente csak néhány nap jelentett kivételt, amikor a refektóriumban összegyűltek és imádkoztak. Az elegáns díszebédlő falait stukkódíszes keretben képek díszítik, amelyek a rend alapítója, Szent Romuald életének jeleneteit ábrázolják, a szekrényekben pedig XVIII. századi edények lapulnak. A remeték e helyiségbe csak ünnepekkor tehették be lábukat. A különleges freskók, a restaurátorok gondos munkájának köszönhetően most teljes fényükben pompáznak.

travelzona_kamalduli_remeteseg22

A hallgatás ereje

A kamalduli remeték lelki tökéletességre törekedtek, ezért puritán életüket szigorú napirend szerint élték, böjtöltek, imádkoztak, írtak, lelki olvasmányokat végeztek, magányosan elmélkedtek, valamint cellaházaik kertjeit ápolták, művelték.
A szerzetesek hazánkban csupán fél évszázadig maradhattak, miután II. József türelmi rendelete alapján 1782-ben megszüntették a rendet. Ekkor a kolostorban 15 remete lakott.

travelzona_kamalduli_remeteseg14

A főépület emelete A hallgatás ereje című kiállításnak ad otthont, amelyen keresztül bepillantást kaphatunk a kamalduli rend nemzetközi és magyarországi történetébe.
A bútorok és használati tárgyak a rend megszűntével eltűntek, illetve megsemmisültek, így a jelenlegi kiállítás autentikus hangulatáért felelős tárgyakat a nemes cél érdekében 30 hazai múzeum és gyűjtemény adta össze. Ilyen történelmi bútorok tekinthetők meg a refektóriumban, a díszteremben, a káptalanteremben, a könyvtárban, valamint a kápolnában is. A tárlat több szobája is megemlékezik II Rákóczi Ferenc a franciaországi grosbois-i kamalduli remeteségnél tett látogatásáról.

travelzona_kamalduli_remeteseg30

Posztógyárból vadászkastély

A remeteség épületeit a XIX. században posztógyár céljára hasznosították, 1860-tól 1945-ig pedig vadászkastélyként használta az Esterházy-család.
Majk méltán büszke arra, hogy gróf Esterházy Móric, aki 1917-ben rövid ideig Magyarország miniszterelnöke is volt, itt látta meg a napvilágot. Róla egy kamarakiállítás emlékezik meg a régi falak között.
Az Esterházy-kastély belső udvarán egy reneszánsz kutat állítottak fel, amelynek oldallapjait a család címerei díszítik. A kút különlegessége, hogy feltárása során földalatti folyosórendszerre bukkantak, amelynek ágai a cellaházakat kötik össze egymással, kijáratát pedig a kolostoron kívül fedezték fel.

travelzona_kamalduli_remeteseg43

Ezt érdemes még tudni a műemlékegyüttesről:

A remeteség tizenhét cellaháza a hozzájuk tartozó kertekkel, a csonka templomtorony, a kolostor gazdasági kertjei, valamint a grottakápolna is meg fog újulni a jövőben.

Az egykori remetelakokban szállást találhat a megfáradt vagy magányra vágyó turista, ugyanis hét cellaház várja a vendégeket, valamint kerékpáros tároló is rendelkezésre áll.

A kolostoregyüttesben helyet kapott levendulabolt, herbárium és turistainformáció is.

 

travelzona_kamalduli_remeteseg44

 

Nyitva tartás: Hétfő kivételéven minden nap 10-18 óráig. (idegenvezetéssel látogatható)

Megközelítés: Budapest és Győr felől az M1-es autópályán a Környei leágazásnál kell letérni, majd Oroszlány irányába haladni. Hamarosan látható a Majk helységnévtábla.

Képgaléria:

« 1 A 2 »

Térkép: