Ispotályból főúri kastély – Szirák gyöngyszeme

A vadregényes Cserhát és a Mátra ölelésében megbújó Sziráki kastély hófehér falai már messziről tündököltek az ébredező napfényben, amikor gépkocsimmal rákanyarodtam a faluba vezető útra. A gyöngyszemként csillogó épület mágnesként vonzza a tekintetet. A kastély falai között egy darabka történelem elevenedik meg, ha beleszippantunk a levegőbe.

travelzona_Sziraki_kastely1

Ispotályból kastély

A fővárostól alig egy óra autókázással érkeztem meg az 1748-ban épült Teleki-Degenfeld kastély díszes főbejáratához, amelyről az első írásos emlékeket 1219-ből őrizzük. Az akkori okmányok ugyan még a Johannita lovagok ispotályaként tesznek róla említést.

A korabeli feljegyzések alapján maga az építmény erődítmény jellegű lehetett, s ezt támasztja alá a kastély alatt húzódó – máig sem teljesen feltárt – pincerendszer is. A „katakombaszerű” részben építészeti elemként tetten érhetők a zömök falak és alacsony boltívek. Az ispotály több évszázadon át működött. Sajnos a kastély építését bizonyító levéltári adat nem maradt fent, az egyetlen írásos említésről a főbejárat fölötti mívesen faragott szemöldökdíszbe vésett latin nyelvű felirat árulkodik. Ebből kiderül, hogy a kastélyt Királyfalvi Roth Tamás és felesége Wattay Borbála építtette, s a díszes faragványon az 1748-as évszámot jelölték befejezési dátumként.

travelzona_Sziraki_kastely5

A kastélyt igencsak megtépázta a történelem, hisz építését követően nem sokkal háborús tűzvész áldozata lett, de Roth Tamás, humanista műveltségű nemes Giovanni Battista Carlone-t bízta meg kastélya újjáépítésével. Az építész egyedi stílusának köszönhetően új színt vitt a hazai kastélyépítészetbe.

travelzona_Sziraki_kastely2

Színre lép a Teleki család

Királyfalvi Roth Tamás és Wattay Borbála házasságából egyetlen leánygyermek született, Johanna. Ő lett 1762-ben Teleki József felesége, így e házasság révén került a kastély a Teleki család birtokába. Teleki grófot kora egyik legműveltebb nemeseként tartották számon. Rendkívül tájékozott, olvasott személyiség hírében állt, aki nyitott volt a felvilágosodás eszméi iránt, sőt személyesen találkozott Voltaire-rel és Rousseau-val is.

travelzona_Sziraki_kastely9

A kastély falai között a gróf életét számos emlék őrzi. Ő adott megbízást például a díszteremben lévő falképekre megalkotására is. A festményeket a monda szerint egy ismeretlen sziráki festő készítette egy XVII. századi német mester, Johann Wilhelm Baum alkotásai alapján. A festő grisaille technikát alkalmazott, amely azt jelentette, hogy a művész a zöld szín árnyalataival játszott, ezáltal a megfestett jelenetek ábrázolása rendkívül plasztikussá vált.

travelzona_Sziraki_kastely7

Érdekesség, hogy ebben a kastélyban született a nagy formátumú Teleki László is, a magyar szabadságharc meghatározó alakja. Az 1843-1844. évi országgyűlésen a főrendi ellenzék egyik vezéralakja volt, az 1848-as országgyűlésen pedig Pest vármegye függetlenségi szellemű képviselőjévé választották. A szabadságharc leverése után nem tért haza, emigrációjában a különböző magyarországi népek és nemzetiségek szövetségének megteremtéséért emelt szót.
1861-ben önkezével vetett véget életének. Öngyilkossága után a kastély családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.

travelzona_Sziraki_kastely16

A kastély szebb napjai és lassú pusztulása

A Degenfeld régi német nemesi család, amelynek ősei Aargau svájci kantonból vándoroltak be sváb területekre. Gróf Degenfeld (Schomburg) Lajos 1843-ban látta meg a napvilágot, s tanulmányai befejeztével Nógrád megyei birtokain gazdálkodott, valamint részt vett a megye közügyeiben.  1872-ben a Sziráki kerület beválasztotta a parlamentbe, néhány évvel később pedig Nógrád megye főispánjává nevezték ki.

A Degenfeld grófok birtokába házasságkötés útján került a kastély a XIX század vége felé és a visszakövethető dokumentumok alapján 1944-ig tartózkodtak itt. A II. világháború sötét korszakként vonul be a főúri menedék történetébe, ekkor ugyanis orosz katonai kórház működött a falai között, a korabeli bútorzat egy részét ellopták, másik részét pedig nemes egyszerűséggel elégették. A messze földön híres, több mint négyezer kötetes könyvtár is teljes mértékig megsemmisült, a díszteremben pedig lovakat tartottak.

travelzona_Sziraki_kastely28

Új idők, új tervek

A világégést követően a kastély évtizedekig gazdátlanul „hevert”, s ez meg is tette hatását: állaga folyamatosan romlott. Hogy e nemesi építmény ne semmisüljön meg végérvényesen, az 1970-es években pályázatot írtak ki a helyreállításra és a hasznosításra. Érdekesség, hogy a freskókról a meszet több mázsa kenyérbéllel tisztították le. A freskók restaurálására a megbízást az a Németh Gábor ismert szakember kapta, aki egyébként a fővárosi Operaház freskóinak restaurálását is végezte. Az emeleti lépcsőfordulónál látható francia gobelint a legenda szerint az egyik Degenfeld grófnő vásárolta vissza egy régiségkereskedőtől. Az emeleten álló carrarai márványszobor Stróbl Alajos keze munkáját dicséri, aki a mű megalkotása során állítólag saját leányát mintázta meg.

travelzona_Sziraki_kastely4

Hotelként mentették meg az épületet

A kastély a 80-as évek közepétől három-, 1998-tól pedig négy csillagos hotelként üzemelt, majd 2002-ben az elismert Forever Resorts nemzetközi üdülési láncolatának tagja lett. A hotel jelenleg 27 db kétágyas fürdőszobás szobával és „főúri” lakosztállyal rendelkezik. A szobák kialakításakor a tervezők figyeltek a korhű berendezésre, így a bútorzat teljes harmóniát mutat a süvegboltíves mennyezettel, a vaskos kastélyfalakkal, valamint a XVIII. század eleganciájával.

travelzona_Sziraki_kastely21

A régi főurak szívesen lovagoltak ki a kastélyhoz tartozó festői szépségű ősparkba, erről árulkodik a kastély mögött megtalálható lovarda épülete is. A mesebeli kastélypark nem véletlenül kapta meg a természetvédelmi terület titulust, hisz a parkban famatuzsálemek és védett fafajok gondoskodnak az üde levegőről és nyáron a kellemes hűvösről. Az idelátogatók  manapság is élvezhetik a csodálatos természeti környezet jótékony hatását.

 travelzona_Sziraki_kastely3

Útvonal: M3-as autópálya – Hatvannál letérés a 21-es főútra – Jobbágyi – Szarvasgede – Kisbágyon – Szirák

Budapest- Szirák táv: 80 km 1 óra 10 per

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

 

 

 

 

Térkép: