Szentjánosbogár: imponálóan villantanak egymás kegyeiért

Nyár elején létezik egy időszak, amikor erdeink, mezeink egy része szó szerint „reflektorfénybe” kerül. S minek is köszönhető mindez? A szentjánosbogarak rajzásának: ilyenkor ugyanis apró fénybogarak tömkelege gyújtja meg picinyke lámpásait, hogy rátaláljanak párjukra és kezdetét vegye a felvillanyozott nász. Varázslatos, már-már giccsesen idilli érzés átélni, ahogy az aprócska bogarak a levegőben fényesen cikázva keresik hőn áhított párjukat.

A kicsi, a nagy és a törpe „csodabogarak”

A Föld faunájának egyik legkülönlegesebb tagja kétségkívül a szentjánosbogár, amelynek  családjába közel kétezer faj tartozik. Jóllehet a fajok túlnyomó része nem az európai területen őshonos. Hazánkban eleddig három fajt sikerült megfigyelni, a nagy szentjánosbogarat (Lampyris noctiluca), a kis szentjánosbogarat (Lamprohiza splendidula), valamint a törpe-szentjánosbogarat. (Phosphaenus hemipterus).

Mivel lárvái főként csigákkal táplálkoznak, így azokat a területeket kedvelik, ahol ezek a csúszómászók nagy számban fordulnak elő. E világító „csodabogarak” éppen ezért a nedvesebb, párásabb élőhelyeket, erdőket, patakvölgyeket, vizesebb réteket részesítik előnyben. A nagy nyári hőséget igencsak megsínylik, ilyenkor sok el is pusztul. A bebábozódott lárvákból általában júniusban bújnak ki a kifejlett bogarak.

travelzona_szentjanosbogar_01

Udvarlás és nász reflektorfényben

A „világítószervvel” rendelkező bogarak esténként válnak igazán aktívvá, ilyenkor „kapcsolják be” lámpácskáikat, amelyek valójában a potroh részét képezik. Az aprócska bogarak kicsiny lámpácskáik fényével vonzzák egymást és hívják nászra a szerencsés kiválasztottat. A párzási időszak júniusra esik. A nőstény bogarak lényegesen nagyobb testűek a hímeknél,  ezért  ők türelmesen vagy éppen türelmetlenül várják a talaj közelében, a fűben a felettük „ragyogóan” cikázó hímek nászát. A hímek akár több 10 méterről is kiszúrják a fű közt gubbasztó „arájukat”. A nőstények kb. 1,5 – 2 óráig világítanak, és ha ez idő alatt nem jön össze a nagy „találka”, akkor „lekapcsolják” a villanyt és nyugovóra térnek. Sikeres párzás esetén nőstény nem világít tovább, az utódokról való gondoskodásra koncentrál. A bogarak a szaporodás után néhány napon belül elpusztulnak. Ez a fényes szerelemszeánsz rajzáskor kb. 10-14 napig menetrendszerűen ismétlődik.

Lárvából bogár

A nőstény lerakja tojásait, amelyekből kb. egy hónap múlva kelnek ki az aprócska lárvák, amelyek a hidegebb időszakot, a telet talajrepedésekben, korhadt fák (holtfa) repedéseiben vészelik át, és 1-2 év leforgása alatt fejlődnek ki teljes bogárrá, vagyis imágóvá. Meglepő, de mind a szentjánosbogár tojása, mind pedig a lárva világít, természetesen nem olyan intenzitással, mint maga a kifejlett bogár.

travelzona_szentjanosbogar_03

Rávilágítanak a lényegre

A szentjánosbogarak fényjelzése fajonként más és más, de általában a szaporodás célját szolgálja.  A fényt a potroh elülső részén lévő világítósejtek termelik. Ezeknek a különleges sejteknek a belsejében ún. luciferin (szerves vegyület) képződik, amely oxigén kíséretében átalakul és fényt bocsát ki. A lámpácskák „bekapcsolásában” a luciferáz enzim is lényeges szerepet játszik, amely segíti az oxidációt.

Okosan spórolnak: nappal lekapcsolják a „villanyt”

A szentjánosbogár képes szabályozni lámpácskájának működését. Okosan „spórol” a világításával, nem kótyavetyéli el értékes energiaforrását, hiszen nappal nem világít. Bonyolult biokémiai folyamatokon át szabályozza, hogy szervezete a nappali órákban ne dolgozzon fel a világításhoz szükséges oxigént.

travelzona_szentjanosbogar_02

Vigyázzunk a világító csodabogarakra!

A szentjánosbogarak nagy veszélyben vannak, mivel a levegő és a vizek egyre szennyezettebbek. Érdekesség, hogy lárváik táplálkoznak csak, rovarlárvákat, csigákat fogyasztanak, a kifejlett bogár már nem vesz magához táplálékot.

Nevük keletkezését több monda is körbelengi

Számos rege és monda kering arról, hogy e bájos fénybogarak honnan is kaphatták nevüket. Egyik legelfogadottabb monda szerint hajdanán ezek az apró világító lámpácskák segítették ki egyszer a barlangban rekedt barlangászokat, így a megmenekülők nevezték el őket szentjánosbogárnak, mivel igazi szentségi jelnek tartották megmenekülésüket.

travelzona_szentjanosbogar_04

Alcsúti Arborétum fényárja

Szentjánosbogár rajzásának nem mindennapi fényjátékát június közepétől általában két héten át figyelhetjük meg az Alcsúti Arborétumban.
A 1,5 órás vezetett túrák naponta 20,30-tól indulnak. A részvételhez regisztráció nem szükséges, fotózni is lehet, de kizárólag vaku nélkül és csak a kijelölt útvonalakon.

Érdekesség:
A szentjánosbogarak kiváló hatásfokkal működnek, ugyanis a világítás előállításához használt energiájuk kb. 98 százalékát fordítják fénytermelésre, s eközben csak elenyésző mennyiségben termelődik hő. Csak összehasonlításképp: a régi típusú villanykörtéknél a ráfordított energia csupán 4 – 5 százaléka fordítódik fénytermelésre, a többi hővé alakul.

Térkép: