A Wenckheim-kastély története Jókait is megihlette

Szabadkígyós a Viharsarok egyik zugában bújik meg kőhajításnyira Békéscsabától.  A néhány száz fős település és környéke hajdanán jelentős szerepet játszott a Wenckheimek életében, erről árulkodik a család legendákat és meghökkentő furcsaságokat rejtő kastélya is. Nem csoda, hogy a helybéliek nagyon büszkék arra, hogy szülőföldjükön tündököl a patinás építmény.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos3

Szabadkígyós települése szoros összefüggést mutat a Wenckheim család történetével, de ennél jóval régebbre érdemes visszapillantanunk. E terület már a rézkorban is lakott volt, az 1200-as évek végéről származó első írásos emlékek még Gigios néven említik.
A kígyós név valószínűleg onnan eredeztethető, hogy itt kanyargott a Maros a Körösök vidékén, mocsaras és lápos területek uralták a tájat, ahol kígyók és gyíkok éltek. A megyei levéltár adatai alapján 50 adózó család élt itt a középkorban, majd a törökkorban az ország ezen területe is elnéptelenedett.
Harruckern János György osztrák származású katonatiszt császári szolgálataiért szinte egész Békés megyét megkapta: ő volt a megye újratelepítője. A katonatisztnek azonban lányai születtek, így neve nem öröklődött tovább. Lánya, Harruckern Cecília hozzáment Wenckheim Józsefhez, tehát a Wenckheimek kezébe házasodás révén jutott az óriási földterület.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos37

Virágzó gazdaság magyar honban és Erdélyben is

A német Wenckheim család, amelynek két ága ismeretes – egy bárói és egy grófi – a thüringiai erdő mellől származott. Harruckern Cecília férje, József a grófi ág sarja volt.

Ha Kígyós település múltjában szeretnénk elmerülni, fontos megemlítenünk Wenckheim József Antal kiemelkedő személyiséget, aki 1780-ban született. Voltaképpen ő tekinthető a jelenlegi Kígyós alapítójának.
Ha Békéscsaba vagy Gyula felől érkezünk a településre, jobb kéz felől egy templomot látunk, körülötte elhelyezkedő mezőgazdasági területtel. Ebből a majorságból irányította Wenckheim József Antal a több mint 60.000 holdas virágzó gazdaságát. Juhászata, lótenyészete, szarvasmarha állománya messze földön híressé tette, Erdélyben vízimalma, Kígyóson szélmalma, Békés határában nyolc kőre járó malma működött.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos5

Halottas hintó nászajándékba

Amilyen sikeres gazda volt a gróf, olyan sikertelen volt a magánéletben:  két feleségét temette el úgy, hogy még gyermeke sem született, de 67 éves korában újra nősült, kulcsárnőjének 22 éves lányát, Scherz Krisztinát vette feleségül.
Amikor a gróf gerlai rokona a házasságkötés hírét vette, haragra gerjedt, és – mivel nagyon szerette volna megörökölni a virágzó gazdaságot – a kedves rokonnak nászajándékba koporsót küldetett, sőt mi több,  Ókígyósra a teljes halottas hintó gördült be.
Ez a „pikáns” hír országszerte hamar ismertté vált: Jókai Egy magyar nábob című regényének történetét innen merítette, a főszereplő alakját pedig Wenckheim József Antalról mintázta.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos20

Magyarország leggazdagabb árvája

A házasságból egy leánygyermek született, Krisztina, de az édesanya gyermekágyi lázban fiatalon meghalt. A kislány három éves korában édesapját is elveszítette: ekkor őt tartották Magyarország leggazdagabb árvájának.
Krisztina további életét négy gyám istápolta, akikkel nagy szerencséje volt, hisz rendkívül odaadóan foglalkoztak vele, valamint becsületesen kezelték az óriási vagyont.
A gyámok közül külön említést érdemel Göndöcs Benedek apát, aki kényesen felügyelte Krisztina erkölcsi és szellemi neveltetését, és amikor a lány eladósorba került, tető alá hozta a házasságát is.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos6
Krisztina első unokatestvérével, azzal a Wenckheim Frigyessel kötött házasságot, akinek nagypapája annakidején a  koporsót küldte, így a két nagy birtok az idők folyamán mégiscsak egyesült, és az ifjú pár már 100.000 holdon gazdálkodhatott. Hajdani korokban azt tartották, hogy aki a Wenckheimek szolgálatában áll, az úr, mert náluk megbecsülték a kétkezi munkát is.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos21

Legendák övezte kastély

A mesés vagyon tette lehetővé, hogy az ifjú pár Kígyóson felépíttesse a romantikus stílusú, káprázatos kastélyt, amely Ybl Miklós tervei alapján 1875-79 között épült.  Az építész tervei és a minták között szerepelt a nürnbergi Pellehaus. A déli fekvésű francia kert felől ezek a motívumok nyomokban még ma is felismerhetők. A kastély építéséhez legenda fűződik, miszerint az ifjú párnak három fő kívánsága volt. Az első: álljon az épület négy különböző részből, a négy évszak mintájára, a második: a belső helyiségekben legyen 52 darab duplaszárnyú ajtó, amely az év heteit hivatott szimbolizálni, harmadik kívánságuk pedig az volt, hogy az év napjainak tiszteletére legyen 365 ablak. Az már csak ráadás, hogy a kastélynak éppen 12 bejára van.
Az épületegyüttest úgy tervezték, hogy a nap járása kövesse a család életét, ez a megoldás emlékeztet a Napkirály, XIV. Lajos versailles-i kastélyára. Az épület legkeletibb részében helyezkedik el a kápolna, ahol imádsággal kezdték a napot, az ebédlőben költötték el a reggelit, a könyvtárszobában dolgoztak, majd ebéd után a szalonban fogadták a vendégeket, a nyugati oldalon pedig a hálórészeket alakították ki.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos9

Biogáz, különleges pince és vezetékes víz

A kastélyt korának legmodernebb épületeként tartották számon. A teljesen alápincézett épületből ugyanis légbefúvással oldották meg a fűtést, de az igazi különlegesség mégiscsak az, hogy a pincét nem kiásták, hanem felépítették, majd körben feltöltötték földdel, így maga a kastély egy kisebb emelvényen „trónol”.
Azon is érdemes elgondolkozni, hogy már az 1800-as évek végén vízöblítéses illemhelyek, vezetékes vízzel ellátott fürdőszobák szolgálták a kényelmet, miként azon is, hogy – a park területén fejlesztett -biogázzal történt a világítás.
A fiatal pár szép házasságban élt, hét gyermeknek adtak életet. Jó módúak voltak, így megtehették, hogy számos kastélyt építettek országszerte. Amikor a gyermekek felcseperedtek birtokot és kastélyt kaptak ajándékba. A Wenckheimek Pesten is emeltek palotát, amely ma is látogatható a Kálvin téren Szabó Ervin könyvtár néven.
Krisztina egyébként rendkívül vallásos és visszafogott életet élt, egyszerű ruhákat hordott. Feljegyezték róla, hogy házasságkötésekor a teljes nászajándékát elosztogatta, kórházat, árvaházat, iskolát támogatott és idős özvegyek számára menhelyet építtetett. Haláláig minden hónapban 80 szegény embert támogatott.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos24

A háborúban elúszott vagyon

A Wenckheimek 1944-ig laktak a szabadkígyósi falak között, majd a háború elől külföldre menekültek, a kastély és a 100.000 hold pedig itt maradt. Külföldön új egzisztenciát kellett építeniük, ami nem bizonyult egyszerű feladatnak. Az 1944-ben üresen maradt kastélyt az oroszok, majd a helybéli lakosság rabolta ki, de amikor ezt a károkozást a békéscsabai ispán meglátta, bölcsen úgy döntött, hogy a Mezőgazdasági Középiskolát kihelyezi a kastélyba, így 1945-től 2011-ig oktatási intézmény működött az épületben.

Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen az iskola a lehetőségeihez mértem megóvta az épületet, ezért nem lett belőle orosz laktanya, TSZ-iroda, vagy istálló.
2012-ben a helyi önkormányzat megkérte és megkapta a kezelési jogot. Pályázati forrásokból szeretnék megvalósítani a teljes körű felújítást és létrehozni egy kulturális- és idegenforgalmi központot.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos3

Rejtélyes festmények, eredeti könyvtár

A kirabolt kastélyban alig maradt eredeti bútor, ennek ellenére a magyarországi kastélyok közül a legépebben megmaradt könyvtárteremmel büszkélkedhet, ahol minden eredeti, a fakazettás mennyezettől a bútorzaton és a csilláron át a parkettáig. A könyvállomány kilencven százaléka viszont megsemmisült. A főépület frekventált helyiségeiben – kisszalon, nagyszalon, háló, trófeaterem, olvasószoba – eredeti a parketta és a mennyezeti díszítés.  1969-ben a kastélyban forgatták a Szeressétek Ódor Emíliát című filmet. Az alkotók hozták a tapétákat és a selyemkárpitokat, amelyeket a forgatás után a helyükön hagytak. A kápolnát 2014-ben részlegesen restaurálták: eredetiek a carrarai márványból készült oltár, a padok és a gyóntatószék is. Külön érdekesség, hogy a felszentelési ünnepség alkalmával I. Szent Pius pápának egy csontereklyéjét helyezték el az oltárban.
A kastély kirablását követően 10 eredeti festmény maradt meg, amelyek körül meglehetősen furcsa história kering: 1945 után egy különös alak megjelent a Munkácsy múzeumban és bevitt 10 darab képet azzal a kijelentéssel, hogy azok a kígyósi kastélyból származnak. A képek valóban eredetinek bizonyultak, és jelenleg is a múzeum tárlatát gazdagítják, a kastély falain pedig digitalizált másolatuk függ.

travelzona_Wenckheim_Szabadkigyos4

Képgaléria:

« 1 A 2 »

 

 

 

 

Térkép:

További kastélyok:

Tura: tündérmesébe illő kastély