Vadlovak a „vad” Hortobágyon

Tudtad, hogy nem kell átutaznod a fél világot ahhoz, hogy vadlovakkal találkozz? Elég csupán, ha a Hortobágyi Nemzeti Parkban teszed tiszteletedet. És azt, hogy e nemes állatok szinte ugyanúgy választanak maguknak társat, mint az emberek? Gondoltad volna, hogy egy szofisztikált számítógépes szoftverrel optimalizálják a kutatók a tenyésztést? Vagy netalán azt, hogy a vadlovak télen akár még a csipkebogyót is lecsipegetik a bokorról? A hortobágyi vadlórezervátum Pentezug projektvezetőjével, Brabender Kristinnel készített interjúnkból sok minden mást is megtudhatsz e csodálatos állatokról.

travelzona_vadlo_hortobagy11

Mióta élnek vadlovak a Hortobágyon és milyen szempontok alapján választották ki számukra éppen ezt az élőhelyet?

Az első csődör és három kanca 1997-ben érkezett hozzánk. Arra az időpontra datálódik a hortobágyi vadlórezervátum létrejötte is, amelynek életre hívását több cél is indokolta: a rendkívül érzékeny természetvédelmi terület megőrzése, a fajvédelem és tenyészprogram, valamint a kutatómunka.
A vadlovak egy olyan bioszféra rezervátumban élnek itt, ahol ősidők óta csak legeltetés és kaszálás zajlott, más emberi beavatkozás nem befolyásolta a terület állapotát. A szakemberek sokat törték a fejüket, mi módon tudnák megőrizni a szikes puszta természetes élővilágát. Az emberi beavatkozás és a gépi kaszálás szóba sem jöhetett, hisz ezek befolyásolják a biodiverzitást, ami számos földön fészkelő madárfajra veszélyt jelentett volna. Olyan „természetközeli” megoldást kerestek, amely garantálja a terület fennmaradását. Mivel a vidék változatos – mocsarak, fás, ligetes részek, szikes területek váltják egymást – és vadállatokkal szerették volna megoldani ezt a kérdést, így két fajt kerestek, mert egy faj egyébként sem lehet volna elegendő az egyensúlyállapot kialakításához: az egyik a szarvasmarha őse, az őstulok rekonstruálása, a másik a Przsevalszkij-vadló (Equus ferus przewalski), vagy más néven Eurázsiai vadló, azaz takhi.

travelzona_vadlo_hortobagy21

Hol található e vadló eredeti élőhelye?

Ezek a lovak leginkább Ázsiában, Kínában, Kazahsztánban és Mongóliában fordultak elő, sőt még Franciaország egyes területein is találtak Przsevalszkij-ló csontokat, és ezt DNS-vizsgálatok egyértelműen bizonyították. A régebbi időkben kétféle vadló terjedt el, egyik az ún. Tárpán, amely sajnos elég hamar kipusztult, a másik a Przsevalszkij-ló volt.

Van-e ezeknek a vadlovaknak kötődésük a háziasított lovakhoz?

Ez fontos és érdekes kérdés. Sokáig azt hittük, hogy a Przsevalszkij-ló a házi lovak őse.  De több mint valószínűleg ez nem így van. Az elmúlt századokban rengeteget fejlődtek a kutatási módszerek, és DNS-vizsgálatok bizonyítják, hogy a Przsevalszkij-lónak 46 kromoszómája van, míg a házi lónak kettővel kevesebb, tehát két külön fajról van szó.
A háziasítás valószínűleg a kipusztult Tárpánnal, vagy más vadlófajokkal indulhatott. Egyébként Oxfordban és Cambridge-ben éppen azt kutatják, hogy pontosan melyik fajjal kezdődhetett a domesztikálás. Ehhez múzeumi preparátumokból próbálnak DNS-eket kinyerni.

travelzona_vadlo_hortobagy24

A Przsevalszkij-lónak honnan származik e kacifántos, nyelvtörő neve?

Nyikolaj Przewalskij orosz katonatiszt sokat járt Mongóliában és az 1870-es évek végén egyik expedíciója során kilőtt egy állatot, amiről azt hitte, hogy vadszamár. A bőrét elküldte Ivan Szemjonovics Poljakov neves zoológusnak Szentpétervárra. A tudós azonban felismerte, hogy nem vadszamárról van szó, hanem vadlóról. Ő írta le ezt a mindaddig kihaltnak vélt állatot.

 Mit lehet tudni e faj korábbi életéről?

Amikor a nagyközönség megtudta, hogy létezik egy olyan vadló, amelyikről eddig nem volt tudomása, minden állatkert be akarta mutatni. Így 1901-ben és 1902-ben a mongóliai vadonban befogtak 56 fiatal példányt, hogy európai, orosz és amerikai állatkertekbe szállítsák őket. A hosszú és viszontagságos utat csupán 26 ló élte túl, belőlük is csak 12 példányt lehetett szaporítási programba bevonni. Ez sajnos elég kevés genetikai variációt jelentett. Másik szomorú tény, hogy a befogás után nem sokkal a vadonból teljesen kipusztult a faj, mivel a nomád törzsek könyörtelenül irtották őket. Az utolsó példányt 1968-ban látták.

travelzona_vadlo_hortobagy13

Hogyan működik a tenyészprogram?

Két párhuzamos programot hoztak létre, egyiket Európában, másikat Amerikában. Az európait Lydia Kolter vezeti a kölni állatkertben. Minden egyes lovat regisztrálunk a rendszerünkben, számos adatot begyűjtünk, DNS mintát veszünk, amelyeket megküldünk a tenyészközpontokba.  Ha egészséges állományt szeretnénk tenyészteni, egyáltalán nem mindegy, hogy mely egyedeket párosítják. Kicsit talán furcsán hangzik, de a DNS-eket egy szofisztikált tenyésztési szoftverprogrammal kiértékelik, hogy eldöntsék, melyik csődörhöz melyik kancát társítsák annak érdekében, hogy ideális utód szülessen. A koordinátor minden évben összerakja a tervet, hogy melyik állatkert melyik példánya milyen tenyésztésben vehet részt, majd eldönti, melyik ló, hova kerül.

travelzona_vadlo_hortobagy32

Azt lehet tudni, hány példány él e fajból világszerte?

Igen, kis túlzással, szinte darabszámra. Jelenleg 1900 példány él szerte a világban. Szerencsére annyira sikeresen nőtt az állományuk az állatkertekben, hogy több mint 10 éve rezervátumokat létesítettek számukra, valamint sokat visszatelepítettek már az eredeti élőhelyükre is.

Hogyan ismeri fel egy átlag halandó, hogy ezzel a fajjal áll szemben?

A Przsevalszkij-lovat nem lehet összetéveszteni más lófajokkal. A testalkata nagyon hasonlít a zebráéhoz, robosztus testtel rendelkezik, nagyobb, vaskosabb a feje, mint a házi lónak, vastag, erős, izmos nyak és a törzséhez képest erős, rövid lábak jellemzik. Ezek a vadlovak általában terepszínűek, a fakó színváltozat következtében könnyen beleolvadnak a környezetükbe. Kint a természetben ez a szín elősegíti a farkasok elleni álcázást, és a lovak nyilván nem tudják, hogy a Hortobágyon nem kell ettől a veszélyforrástól tartaniuk. Világos a pofájuk, és a hasuk is, ez az ún fecskehas, de egy sötétebb csík végighúzódik a sörényükben a hátukon át, egészen a farkukig. A lábaik általában feketék.

travelzona_vadlo_hortobagy6

Milyen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek?

Rendkívül ellenállóak a betegségekkel szemben. Strapabírók és kiváló állóképességük van. Igénytelen jószágok, hisz kevés és gyengébb minőségű táplálékkal is beérik, és ez elegendő számukra, hogy jó kondícióban átteleljenek. Jól tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket. Egyedüli hátrányukként talán azt lehetne felróni, hogy egyáltalán nem szelídíthetők.

Hány példányt lehet összeszámolni a hortobágyi vadlórezervátumban és mekkora területen?

Itt és Mongóliában él a világon a legnagyobb populációjuk. Nálunk 310 vadló legelhet kedvére. Két tartási helyszín létezik a Hortobágyon, a vadlórezervátum, ahol a tenyésztés is zajlik, a másik a vadaspark, ahol bemutatási céllal lehet látni néhány példányt. A rezervátumban 2400 hektáron élnek szabadon, de jövőre megnöveljük a területet további 600 hektárral. Ott mindent megtalálnak, amire szükségük van, szikesebb részeket, ahol porfürdőt alakítanak ki maguknak az élősködők – legyek, szúnyogok – ellen. A mocsaras részeken szívesen fürdenek, és ott késő ősszel is friss vegetációra lelnek. Egyébként meglehetősen igénytelenek. Mindent megesznek, amit találnak, de kiválóan szelektálnak. Hamar észreveszik, ha valamelyik finom növény virágzik. Sőt még a szúrós növényeket is elfogyasztják, például a máriatövist, télen pedig a csipkebogyót egyenként lecsipegetik a bokorról. Élelmet embertől télen sem kapnak. Patáikkal elkaparják a havat és találnak annyi táplálékot, amennyivel beérik. A természet úgy alkotta meg őket, hogy van egy téli és egy nyári patájuk. A tél után, ahogy nő a nyári pata, fokozatosan kitörik a régi.

travelzona_vadlo_hortobagy30

Milyen szerepük van a vadlovaknak a hortobágyi puszta fenntartásban?

E lovak számára ideális a Hortobágy, hisz a füves puszta mindig is élőhelyül szolgált a fűevő állatfajoknak, korábban nagy számban éltek itt őstulkok, vadszamarak is.
A vadlovak nem egy helyen legelnek, hanem sokat mozognak, bejárják a területet és mozaikszerűen táplálkoznak. Így hozzájárulnak a diverz élőhely kialakulásához. Szimbiózisban élnek számos madárfajjal, mivel legelésük által nyitott területeket hoznak létre, ahol bizonyos madárfajok a párzási időszakban ellejthetik násztáncukat, ugyanakkor a madarak számára ideális helyszín a lovak trágyadombja, mivel a legyek, rovarok biztos táplálékforrást jelentenek a szárnyasoknak. Kiválóan megfigyelhető ez a kooperáció a különböző állatfajok között.

Hogyan választanak párt maguknak a vadlovak?

A fiatal csődörök 1 éves koruk környékén elvándorolnak – külön vonulnak a tenyészcsoportoktól – és ún. agglegénycsapatot hoznak létre, amely 5-7 csődörből áll. Itt megtanulnak csődörként viselkedni: játszanak és harcolnak egymással.
A kancák vagy egy agglegény csődörhöz csatlakoznak, vagy egy olyan háremcsoporthoz, ahol kisebb a konkurencia, mivel csak néhány idősebb kanca él a csapatban. Érdekes, hogy a vadlovak párválasztása eléggé hasonlít az emberekéhez, fontos számukra a személyes szimpátia. A kancák között pedig létezik féltékenység, akár harapásokkal, rúgásokkal is elzavarják a vetélytársat a csődör közeléből.
Sokan azt hiszik, a csődör dönti el, hogy átveszi-e a kancacsoportot, de ez nem így van.
Ha egy csődör sikeresen harcol és elnyeri a háremcsoport irányítását, az még nem jelenti azt, hogy a kancák vele maradnak. Ha nem szimpatikus számukra a csődör elhagyják, sőt arra is volt már példa, hogy a kancák visszamentek a legyőzött háremcsődörhöz. Itt van például a mi Bendegúzunk esete, aki sokáig sikeres csődör volt. Egy másik hím azonban legyőzte, így elvonult a csapattól, de idővel a kancák kiszöktek az új csoportból és ismét csatlakoztak Bendegúzhoz, mert gondoskodó, jó apának tartották.
Ha a – szó szerint – vérre menő harcokban a csődör súlyosan megsérül, általában különvonul, hogy ne molesztálják, különben a többi hím elzavarja, sőt szélsőséges esetben akár meg is öli. A sérült egyedek ilyenkor beállnak az őstulok csoportba, mert fontos nekik a csapatszellem.

travelzona_vadlo_hortobagy16

Hol és hogyan csodálhatják meg az érdeklődők e nemes állatokat?

A vadaspark egész évben nyitva van, ahol jó eséllyel mindig szemügyre lehet venni néhány példányt. Télen hétköznapokon telefonon lehet érdeklődni a lehetőségekről, hétvégén  pedig 10-16 óráig tart nyitva a vadaspark. Akik pedig többre vágynak, azoknak –térítési díj ellenében – elérhető a „Fél nap egy természetvédelmi őrrel” elnevezésű programunk, amelynek keretében terepjáróval kivisszük a látogatókat a helyszínre. Felülmúlhatatlan érzés természetes közegükben, szabadon, testközelből megcsodálni a vadlovakat.

Télen hétköznapokon telefonon lehet érdeklődni a lehetőségekről, hétvégén  pedig 10-16 óráig tart nyitva a vadaspark.

 travelzona_vadlo_hortobagy19

Minilexikon a vadlovakról:

Csapatban élnek (maximum 20 példány / csapat)

A kancák 24-25 évig élnek. Vemhességük 11 hónapig tart.

Az utódok többsége májusban, júniusban jön a világra.

A csődörök 1 évesen válnak ivaréretté és általában 17-18 évig élnek.

Képgaléria:

« 1 A 2 »