Csaroda: Bereg égbe nyúló ékszerdoboza

A Beregbe utazó turista semmi estre se hagyja ki Csaroda késő román stílusú templomának megtekintését. Sőt, joggal jelenthetjük ki, hogy csak ezért a templomért is megéri ellátogatni a térségbe, de aki hazánk ezen szegletébe tervezi útját, az bőségesen talál látnivalót a híres csarodai templomon kívül is.

travelzona_Csaroda1

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Csaroda község nevét először 1299-ben említik egy történelmi oklevélben. E szerint a település a Csarnavodaiak birtoka volt. A település neve feltehetően szláv eredetű. A csarnavoda szó jelentése a „fekete víz”, amely a közeli vízre, patakra utal.

travelzona_Csaroda14

A templom karakteres alakja égbe nyúló tornyával hivalkodóan áll a szellős „pusztában”, így a beregi térség egyik meghatározó szimbólumává vált, amely mindenkit magához „csalogat”: látogatják nem csupán hazánkból, hanem a világ minden tájáról érkeznek érdeklődők.

travelzona_Csaroda4

A beregiek méltán büszkék templomukra, hisz ez hazánk középkori műemlékeinek egyik legszebb példája.

Az épület tagolása – torony, hajó és szentély – harmonikus egységet mutat. Az Árpád-kori templomot a XIII. század vége felé építették, ezt támasztják alá a kutatások is.

Az 1595-ös dokumentumok alapján a templomot református anyaegyházként értelmezték. A templom falait ékesítő középkori falképeket 1642-ben meszelték le, majd virágdíszes motívumokat kapott és a XVIII. században mind berendezése, mind pedig famennyezete felújításon esett át.

travelzona_Csaroda7

A jelenlegi templom két meghatározó részből áll: a hajóból és a négyzet alaprajzú szentélyből.

travelzona_Csaroda2

A templom belsejét csúcsíves diadalív osztja ketté. A XIV. század eleji középkori falképek a hajó északi falán, valamint a diadalíven maradtak fent. A hajó északi és keleti falán – Péter, Pál, János apostolok, valamint Szent Anna és Mária, ölében a kisdeddel – falképek csodálhatók meg.

A szentély falait apostolok freskói díszítik: András, János, Péter, Tamás, Bertalan és Simon.

travelzona_Csaroda19

A keleti ablak környékén Zsigmond-kori freskók találhatóak, Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin, fölöttük pedig a fájdalmas Krisztus, a boltozat zárókövén pedig az Agnus Dei, azaz Isten Báránya látható. A Rhédey-epitáfium 1758-as datálású.

A festett famennyezet, a barokk stílusú, fából készült festett szószék, valamint a karzat és a padok is 1777-ben készültek.

Képgaléria:

Térkép: