Tura: tündérmesébe illő kastély

Amikor a Bükkben vagy a Mátrában túrázom, a hazaúton számtalanszor szembeköszön az M3-as autópálya szélén egy barna tábla, amely a turai kastély megtekintésére csábít. Ilyen-olyan indokokra hivatkozva eddig mindig elhessegettem a gondolatot a „majd legközelebb” jól ismert kifejezéssel, de ezúttal elhatároztam, ha törik, ha szakad, megteszem a pár kilométeres kitérőt. Elöljáróban csak annyit, hogy a Schossberger família ezen építészeti remekművét vétek lett volna kihagyni a felfedezésre váró kastélyok közül.

travelzona_Tura_kastely1

A fővárostól félszáz kilométerre eső vidéki hangulatot árasztó település, Tura évszázadok óta a Galga völgyében éli szokványos életét. A történelem horizontján először 1220-ban tesznek róla említést Thwra néven, de a XVI. század elején már mezőrangra emelt településként tartották számon.
A környék mezőgazdasági tevékenységre ideális feltételeket teremtett, így fellendült a kereskedelem, és az előállított termékeket a közeli városok – Buda, Pest, Miskolc, Hatvan, Vác, Gyöngyös – piacain értékesítették. A települést és környékét III. Károly király 1740-ben hévízi Nagy Antal földesúrra bízta, majd több mint két évszázadon át az Esterházy család bujáki uradalmához csatolták, a XIX. század végén pedig báró Schossberger Zsigmond tulajdonába került. A báró tehetséges kereskedő és bankár hírében állt, aki rövid idő alatt tetemes vagyonra tett szert.

travelzona_Tura_kastely15

Mesekönyvekbe kívánkozó idilli kastély

Az 1883-ban – egy tízhektáros angolpark közepén – épített Schossberger neoreneszánsz stílusú kastély tervezőjének kilétéről mind a mai napig megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint Ybl Miklós tervei alapján készült az épület, míg más források Bukovics Gyula építészt jelölik meg tervezőként. Az igazság talán középen lehet, vagyis Ybl Miklós tervezőirodájához köthető a megbízás, de más építész is szerepet vállalhatott a tervezési folyamatokban.

Ha a kovácsoltvas kapun betoppanunk a kastélyparkba és a széles felvezető úton a fák lehajló koronái alól kilibbenünk, a délutáni meleg napfényben teljes mivoltában mutatja meg magát a francia Loire-menti reneszánsz kastélyokat idéző, festői szépségű építészeti remekmű.

travelzona_Tura_kastely32
A kopott, ódon falakat, valamint az omladozó családi címert szemlélve az az érzésünk támad, hogy egyszeriben megállt az idő, messze vagyunk a civilizáció zajától, ahol érdemes elmerengeni a főúri arisztokrácia korábbi életén csakúgy, mint a történelem változandóságán.
A meredeken felszökellő tetők, a mívesen kialakított kémények, a kupolák és a henger alakú tornyok olyan kastélyt idéznek, amely joggal szerepelhetne bármelyik mesekönyv oldalán. Belső csendje, míves kidolgozású rozsdaette kovácsoltvas védőrácsai, por lepte oszlopai és lépcsői, motívumokkal díszített kopottas mennyezete, titkos kincsei, sejtelmes s egyben varázslatos hangulatot kölcsönöznek az építménynek. A látszólag elhagyatottnak tűnő „szellemkastélynak” épp ez adja misztikus hangulatát, megejtő patináját. Megkockáztatom, hogy egy tipp-topp felújítás során elvesztené mindazt a titokzatos varázst, amellyel most a látogatókat rabul ejti.

travelzona_Tura_kastely33

Csipkerózsika álom évtizedek óta

A kastély nyitott kocsifelhajtója felett a Schossberger család tekintélyes méretű, ámde omladozó bárói címere arra enged következtetni, hogy a kastély falai között egykoron fényűző élet folyhatott.
A kívülről beszűrődő fénypászmák, a síri csend, a magány és egy-egy kimustrált és ottfelejtett ülőalkalmatosság még inkább rejtélyessé teszi az épület szellemét. Az ütött-kopott falak, az üres termek számos titkot rejthetnek egy-egy letűnt kor lenyomataként.
Az eredetileg közel száz helyiségből álló épületben anno működött könyvtár, biliárdterem, tágas ebédlő, előkelő szalonok, valamint egy kápolnát idéző pálmaház is. Ezek berendezése az idők folyamán odaveszett.

travelzona_Tura_kastely23
A legenda szerint az enteriőr az Ybl Miklós által tervezett budapesti Operaház belső terének kísérletéül szolgált. A magas tetőszerkezet egyhangúságát padlásablakokkal és hosszú téglakéményekkel oldották fel.
A kastélyban már hajdanán is elérhetővé vált a vezetékes víz csakúgy, mint az angol vécé, illetve a központi fűtés, sőt ételliftek is gondoskodtak a lakók kényelméről, a falak között pedig 30 cm-es légrés szolgált optimális szigetelésül.
További érdekesség, hogy a napfény tükörrel bélelt aknákon jutott a kastély belsejébe. Nyolc tükörakna áldásos tevékenységének köszönhetően a kastély „fényárban” úszhatott.

travelzona_Tura_kastely20

Famatuzsálemek a kastélyparkban

A kastélypark gigantikus fáinak lombjai nyaranta hűsítő árnyat nyújtottak, így a lakók a nagy forróságban is kellemes sétát tehettek a vadregényes angolparkban. A főúri kényelemről a fürdőmedence és a teniszpálya gondoskodott. A parkot számos különleges növény- és fafaj gazdagította, amelyeket már akkor fúrt kutakból öntöztek. A legenda szerint a parkot Magyarország domborzatának mintájára alakították ki, így a fafajokat előfordulási helyüket figyelembe véve ültették.
A tízhektáros parkban gondos kertészeknek köszönhetően a ritka cserjefajok mellett különleges külföldi és hazai őshonos fafajok alkotnak vadregényes közösséget.
Igazi ritkaság a famatuzsálemnek számító feketedió (Juglans nigra), amelynek kerülete több méter, de megcsodálhatjuk az ősparkban hosszú évtizedek óta szilárd „lábakon” álló osztatlan levelű kőrist (Fraxinus excelsior), vagy a több tucat 70-80, sőt akár 130 éves tölgyet.

travelzona_Tura_kastely7

Toronyóra láncostól

2010-ben a kastély sikerrel pályázott és nyert a Nemzeti Kulturális Fejlesztési Alap Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégiuma által kiírt pályázatán, amelynek keretében felújították az épület ékkövének tekinthető óratornyot, mivel csúcsdísze oly mértékig dőlt meg, hogy az már veszélyessé vált. Ekkor az óraművet is pótolták. 2012-ben pedig a Pálmaház felújítására került sor, és a rekonstrukciós munkálatok fényt derítettek arra, hogy a korábban téglaépületnek vélt kastélyrész felső toronyrésze acélszerkezetű, vagyis a terhet két egymásra fektetett acélgerenda-pár tartja.
A kastély régi csillogó pompáját az idő könyörtelen vasfoga elhomályosította, de a málladozó falak, a porlepte belső terek, a Csipkerózsika álmukat alvó üres helyiségek a képzeletünkben mégis életre kelnek. Jó itt elidőzni és feltöltődni az évszázados falak ódon illatával.

travelzona_Tura_kastely19

Érdekesség:

A kastélyban forgatták 2008-ban a Holdhercegnő (The Secret of Moonacre) című film egyik jelenetét is.
Nánási Pál Keveházi Krisztina balett-táncosról készített itt fotósorozatot a La Femme magazin számára.
Kozma Orsi „Hide and seek” című CD-jének borítófotózása is itt zajlott.

travelzona_Tura_kastely9

TIPP:

Ha Turán járunk, ne hagyjuk figyelmen kívül a kastély közelében álló kétemeletes magtár megtekintését sem, amely 1808 körül épült barokk stílusban.

Jó tudni:

A kastély belépődíj ellenében magánszemélyeknek is látogatható.

Képgaléria:

« 1 A 2 »

Térkép: