Velencei karnevál – a színpompás utcabál

Nem tudod úgy tiszteletedet tenni a lagúnák városában, Velencében, hogy kevesen lennének. Akármelyik időpontban tervezed az utazásodat, mindig nyüzsgő, pulzáló tömegekbe ütközöl. Fokozottan igaz ez a velencei karnevál időszakában, amikor a világ minden sarkából látogatók ezrei érkeznek, hogy részesei legyenek a varázslatos velencei forgatagnak.

DSC_7051

Bátran állíthatjuk, hogy a világ nagy karneváljai között a velencei az előkelő élbolyba tartozik. Az ősi hagyományokból táplálkozó velencei karnevál a hamvazószerdához igazodik, ilyeténképpen minden évben mindig más és más időpontban zajlik.

DSC_6905

Még kimondani, illetve leírni is elképesztő, hogy a velencei karnevál lassan ezer éves történelemmel rendelkezik. A fieszta első írásos emlékei 1094-ből datálódnak. Hajdanán is óriási ünnepségsorozat jellemezte, amely bálokat, táncmulatságokat és színházi előadásokat vonultatott fel. Már akkor is divat volt a jelmezek, maskarák használata, amely az idők folyamán kifinomult és rengeteget fejlődött. A legtöbben fekete és szürke lebernyeget vetettek magukra, valamint kámzsát viseltek, de a szabadon maradt arcrészeket fehér színű maszkkal rejtették el. A korabeli jelmezek azt a célt hivatottak szolgálni, hogy a karnevál idejére „eltűnjenek” a társadalmi különbségek, mindenki egyenlőnek számítson. A felhőtlen szórakozásé volt a főszerep, amely olykor-olykor vad és durva mulatozásba torkollott. Nem volt ritka jelenség, hogy az emberek záptojásokkal dobálóztak, gúnyt űztek egymásból és a legkülönfélébb trükkökkel heccelődtek.

DSC_7005

A farsangi ünnepségeknek Olaszországban óriási rangjuk volt, hisz ilyenkor büntetlenül lehetett véleményt nyilvánítani. Az ünnepségeket általában a szabad ég alatt tartották, Velencében erre a legalkalmasabb helyszínnek a kiváló adottságokkal rendelkező Szent Márk tér mutatkozott. A hömpölygő tömeget, a színielőadásokat, mutatványosokat és játékokat a lakosság sok esetben a csodálatos velencei házak erkélyeiről szemlélte.

DSC_7066

Ma már sok mindenben más a karnevál, mint a korábbi évszázadokban, de az is igaz, hogy sok „elemet” megtartott a korabeli ünnepek „koreográfiájából”. Ma is vízen, földön, levegőben zajlanak az események, és – szó szerint – a színesebbnél színesebb előadások, táncok, rendezvények.

A lényeg, ha tehetjük, és módunk van rá, egyszer mindenképpen öltsünk álarcot a világ egyik legfantasztikusabb farsangi mulatságán.

DSC_7009

Így jutsz el Velencébe:

Budapest – Székesfehérvár – Ljubljana – A2 / E61 Gorizia felé – A4 / E55 – Velence (kb. 800 km.)

Tudtad?

 

A velencei karnevált 1797-ben Napóleon betiltotta, és hosszú ideig tartott, amíg ismét méltó rangra emelkedett.

A karnevál első napjának hajnalát a vízen kellett tölteni, mert a fáma szerint, aki ilyenkor az Adria vizével vetett magára keresztet, az egész évben egészséges maradt, nem érték utol a betegségek és más vészjós kórok.

Hajdan a húshagyó csütörtök ünnepségeinek mókás felvonulását feldíszített ökrök vezették, amelyeket a dózse jelenlétében lefejeztek, amikor azok elérték a Szent Márk teret.

Az egyik magyarázat szerint a karnevál szó eredete a latin carne levare, „a hús elhagyása” kifejezésből fejlődött ki, a másik viszont azt tartja, hogy a kerekeken guruló római szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet Lupercalia-ünnepen (február közepe) álarcos tömeg húzott végig az utcákon, mint a termékenység, bőség szimbólumát, az újjászületést ünnepelve.

DSC_6980

Írta: Szatmári Zoltán
Fotók: Simák Gergő

Képgaléria:

Térkép: