Busójárás: idén is zajos lesz a sokácok szokásos maszkabálja Mohácson

Mohácsra több szempontból is érdemes ellátogatni, de farsangi szezonban mindenképp, hiszen ilyenkor a busók zajos csinnadrattával űzik el a telet, valamint a gonosz szellemeket, és meggyőző eszközeikkel hívogatják a tavaszt. Minden évben tízezrek kíváncsiak a busójárás nem mindennapi forgatagára, amelyet az idén február 4-9 között rendeznek.

buso_1

Sokan már jó korán nézegetik a naptárt, hogy mikor is lesz a messze földön híres busójárás, hiszen minden évben máskor ricsajoznak a maszkos legények. A busójárás időpontját ugyanis a tavaszi napfordulót követő első holdtöltéhez igazítják. Ez az idén február 4 – 9 közé esik.

Rossz szellemek, ég veletek!

A busójárás szoros összefüggést mutat a régi hiedelemvilággal, gyökerei abból táplálkoznak. Ilyenkor elűzik a rontást, a rossz szellemeket, a hideg, mogorva telet és hideget, teret hagyva ezzel a jónak, a megújuló tavasznak, valamint az áldásos termékenységnek.

buso_3

Régi regék és mondák nyomában

Egyes feltételezések szerint a mohácsi hagyományok a törökűzés legendájával mutatnak kapcsolatot. A monda szerint a térség akkori őslakosai, a sokácok a közeli mocsárvilágba menekültek a törökök elől. Arra gondoltak, hogy fondorlatos módon kiűzik a városukból a félholdasokat, így saját készítésű maskarákkal, íjesztő maszkokkal fedték el arcukat, majd csónakokba szállva, síri csendben áteveztek a Dunán, s óriási zajt csapva, álmukban lepték meg a törököket. Ezzel a trükkel végérvényesen sikerült kiagyabugyálni őket a városból. Eme legendát szívesen meséli a nép nyelve arrafelé, de még senkinek sem sikerült hitelérdemlően bizonyítani.
A busójárásra az a hihetőbbnek tűnő verzió, miszerint a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal e különleges népszokást. A télűzés eme egyedi formájáról a néprajzkutatók csupán a XVIII. századból rendelkeznek megbízható adatokkal.

buso_5

„Gatyába rázlak édes fiam…”

A busók öltözete az évszázadok folyamán mit sem változott. A tipikus busó „öltözködési etikett” a következőket tartalmazza: az első és legfontosabb, ami nélkül nem kelnek útra, az a – csakis kizárólag – fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Elmaradhatatlan „busókellék” még a nagyszőrű, rövid bunda, szalmával kitömött buggyos gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húznak, lábukon pedig tipikus bocskort viselnek. A bundát stílusosan általában marhakötéllel kötik meg, vagy egy ósdi bőrszíjjal, s erről lóg le a marhakolomp.

Kezükben házi készítésű zajt csapó eszközöket, kereplőket és buzogányt cipelnek, s ezekkel riogatják az embereket.

buso_4

Ricsaj, zaj, csinnadratta és koporsóégetés

A beöltözött busókat kísérik az ún. jankelék, akikre az a feladat hárul, hogy a népeket távol tartsák a busóktól. Az utcán felfedezhetünk ilyenkor népi lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, illetve arcukat fátyollal eltakart nőket, akik hozzátartoznak a busójárás utcaképéhez.

A busók anno azért járták házról-házra a települést, hogy jókívánságokat osszanak, elűzzék a rosszat és a sötét telet, s tetteikért cserébe a háziaktól ínyencségeket kaptak. Aki egyszer részt vesz a busók látványos, kissé zajos forgatagában, az meghatározó élményként, jó szívvel fog visszagondolni e különleges népszokásra.
Magával ragadó látvány, ahogy a beöltözött busók hetedhét határig szóló lármát és zajt csapnak. Az est leszálltával a főtéren tekintélyes máglyát gyújtanak, majd körültáncolják azt, miközben „ugratják” az őket körülvevő sokadalmat. A mohácsi farsang akkor ér véget, amikor a máglyára helyezett koporsót elégetik, jelképezve ezzel a tél elűzését és az új életet hozó friss tavasz eljövetelét.

buso_2

Tudtad?

A mohácsi busójárást 2009-ben felvették az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség listájára.

Írta: Szatmári Zoltán
Fotók: Simák Gergő

Térkép:

 

forrás: mohacsibusojaras.hu