A levegő akrobatái

Ki ne találkozott volna már hegyekben tett barangolásai, túrái során a hangjáról messziről felismerhető havasi csókával, aki sokszor szó szerint kinézi a falatot a szánkból és elkunyerálja ízletes szendvicsünket? A magas hegyek akrobatái lenyűgöző ügyességükkel, barátságos – olykor szemtelen – viselkedésükkel sok vidám perccel örvendeztetik és vidítják fel az elcsigázott, fáradt vándort.

travelzona-havasi-csoka-2

A havasi csóka (Pyrrhocorax graculus – németül Alpendohle) rendkívül alkalmazkodóképességéről tesz tanúbizonyságot, mivel nemcsak a hegyek ormain él, és a hegycsúcsok között szeli a levegőt, hanem a nagyvárosi forgataghoz és élethez is könnyű szerrel alkalmazkodik.

Fergeteges ügyesség

A havasi csóka egyetlen szárnycsapással a legkisebb légáramlatot kihasználva képes vitorlázni a sziklafalak mentén. Boszorkányos ügyességgel végrehajtott, akrobatikus elemekkel megtűzdelt „bemutató”sok kirándulót rabul ejt. Méltán nevezhetjük a levegő akrobatájának.

Az ébenfekete tollazatú, korallpiros lábú és feltűnően sárga csőrű madár igazi otthona a hegyek és szirtek világa, ahol gyakran hallatja a levegőt átszelő éles hangját. Galamb méretű madár, amelynek hossza kb. 35-40cm, szárnyhossza pedig 25cm.

A havasi csóka megtalálható az Atlasz hegységtől a Pireneusokon át az Alpok hegyvonulatai mentén, de a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában és Tibetben is igen népszerű.

Párját gyakran egy életre választja

A biztonságos, szélvédett fészkelő hely kiválasztása a tojó privilégiuma, a hím csupán javaslatot tehet. De a fészekalj felnevelésében mindketten egyenlő mértékben kiveszik a részüket. Társukhoz gyakran életük végéig ragaszkodnak. A fészekalj 3-5 tojásából általában egy vagy esetleg két madár éri meg a felnőtt kort. A tavaszi, késői havazások vagy a rossz időjárási körülmények jelentősen csökkentik a túlélés esélyeit és megtizedelik az állományt.

De ha az első két év viszontagságait átvészelik és elérik az ivarérett kort, akkor már relatív hosszú élet várhat rájuk, ami 12-15 évet is jelent.

travelzona-havasi-csoka-3

Jóllehet, költés idején fészkeiket hevesen védik fajtársaiktól, ennek ellenére igen szociális madarak, amire hangos kommunikációjuk a bizonyíték.

Gyakran hamarabb halljuk e vidám madarak hangos „érzelem-kinyilvánításait”, minthogy megpillantanánk őket.

Mit a varjúfélék általában, a havasi csóka is rendkívül intelligens és kíváncsi madár. Gyakorlatilag alig fél az embertől, és ennek köszönhetően ez komoly élelmiszerforrást jelent számára. Hisz a magashegyi menedékházak és felvonók környékének állandó vendége, így az étlapján nem csak lárvák, sáskák, szöcskék és bogyók szerepelnek, hanem konyhai hulladékok és más ételmaradékok is.

Az áttelelés művésze

Mint minden más a magashegyek világában élő állatnak, a havasi csókának is a tél komoly kihívást jelent a túlélésre. Túlélési taktikaként elrejti a potenciális élelmiszerforrásait más madarak elől.

travelzona-havasi-csoka-1

Mivel a havasi csóka nem tartozik a költőző madarak közé, azért a kemény és hosszú téli időszakban meglátogatják a völgyekben lévő városokat, és más kisebb településeket. A furfangos madár hosszú évek során felismerte, hogy télen a legígéretesebb élelmiszerforrást és a túlélést számára az ember közelsége jelenti. A civilizált környezetben található szerves szemét és egyéb konyhai hulladék jól jön számára, így télen igazi városi „turistává” avanzsál.

Természetesen az éjszakát ilyenkor is általában 2000 méter magasságban a fészkelő helyén, a sziklákon tölti, de nappal végiglátogatja az élelmiszerforrásban kecsegtető alacsonyabban fekvő lakott településeket, hegyszíneket.

 

Szatmári Zoltán